Közalkalmazotti utazási kedvezmény fura igénybevétele. Hát nem vicces?

Szerinted fogok konkrétumokat mondani, hogy mire figyelj, ha hamisítani akarsz??

Tudom, rendőr, postás, vasutas, de ennyire azért nem vagyunk madár :-)

Aki fogott már a kezében eredetit és hamisat rögtön megérzi. Más a festék, színtónus, a bélyefző stb. Nem fogok tippeket adni...

Igazából leszarom a véleményed amikor idejöttem a mávhoz aláíratták a titoktartást nem fogok egy nyilvános oldalon egy arctalan névtelen szarjankónak ötleteket adni a hamisításhoz!

Nem tudom a felsoroltak miért jelentenek számodra buktatót holott a hamisítók 90%-a ezen tényezőkön bukik meg.

Van kolléga aki lupét is hord magánál nem véletlenül... Mert igen, látszik a festéken és a bélyegzőn is.

Ha szerinted kamuztam hajrá próbálkozz be, hátha egy kolega megtalál és gyarapíthatod az amatőr próbálkozások amúgy sem rövid lajstromát...

Akkor majd nem csak megtodod de élő bemutatót is kapsz arról, min lehet megbukni.

Szia!

Bár ezt nem említetted, de sokan úgy próbálnak visszaélni, hogy más papírját használják. Sokszor már a jegyvásárlásnál, de legkésőbb a kalauzok kérnek hozzá személyi igazolványt, úgyhogy már itt bukik az amatőr próbálkozók nagy része. Másrészről, közalkalmazottak, úgyhogy itt általában nagyobb állami cégekről van szó. Jelesül egy egyetem minden dolgozójának, az egyetemi tanártól kezdve, a segédápolóig az egyetem gazdasági hivatala adja ki a bélyegzővel és aláírással ellátott igazolást, amit a máv alkalmazottak már nagyon jól ismernek. Ha arra gondoltál, hogy szerkesztessz egy ugyanolyan papírt, csináltatsz magadnak egy bélyegzőlenyomat alapján egy hamis bélyegzőt, illetve aláhamisítod az aláírást lelked rajta. Próbálkozni lehet, csak nagyobb a büntetési tétele, minthogy megérné. + találj egy olyan bélyegzőkészítőt, aki lehamisít neked egy hivatalos körbélyegzőt egy lenyomat alapján.

Pestiesen szólva: erre varrjál gombot.

[link]

Az utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a kiállított „utazási utalvány” alapján évente 12 alkalommal 50%-os kedvezmény illeti meg többek közt a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott, dolgozót. A tényállás alapján a terhelt az egyik vasútállomás pénztárában úgy vásárolt 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel menettérti vasúti menetjegyet, hogy a pénztárosnak a kedvezmény igazolásához egy más személy nevére kiállított, érvényben lévő utazási kedvezmény igénybevételére jogosító utazási utalványt adott. A vonaton a terhelt a jegyvizsgálónak ellenőrzésre átadta a…

A Kúria megállapításai

Az elkövetéskor hatályos, a polgári perrendtartás szerint közokirat az olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját; ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

Idézve a 1/2010. BKPJE határozatot, a Kúria kiemelte, hogy az „utazási utalvány” nem köz-, hanem magánokirat, minthogy azt a kibocsátó akkor is munkáltatóként (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszony, vagy munkaviszony keretében) állítja ki, ha egyébként hatósági hatáskört gyakorol. Az utazási utalványt a munkáltató bocsátotta ki a dolgozója részére az utazási kedvezmény igénybevételéhez. Egyetértett a Kúria azzal, hogy a terhelt által felhasznált, más nevére szóló utazási utalvány nem közokirat, hanem magánokirat, így az közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgya nem lehet.

Magánokirat felhasználásával a hamis magánokirat felhasználásának vétsége követhető el. Ez a bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel. Jelen esetben azonban a terhelt által felhasznált magánokirat nem volt sem hamis, sem hamisított, sem valótlan tartalmú. Az alakilag és tartalmilag is valós, de más nevére kiállított magánokirat felhasználását viszont a törvény nem rendeli büntetni.

A Kúria megállapította, hogy a terheltnek a jogerős ítéletben rögzített magatartása egyetlen bűncselekmény törvényi tényállását nem meríti ki, bűnösségének megállapítására ekként a bíróság jogerős ítéletében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.

Mindezek alapján a Kúria a terheltet az ellene közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 423/2018.) a Kúriai Döntések 2019/3. számában 69. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: Btk. 342. § (1) bekezdés b) pont, 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés.