Amikor a mozdonyt hozzácsatolják a kocsikhoz milyen csatlakozók vannak és azok mire szolgálnak?

Gumicső piros csappal: Légféktömő, 5 Bar

Gumicső fehér csappal: Töltővezeték, 10 Bar

Villanykábel vastag, kocsi oldalán: Fűtési lengőkábel, 1500V, kocsi energiaellátását, hűtés-fűtési energiaellátást biztosítja

Villanykábel vékonyabb a homlokfalon: UIC rendszerű adatkábel

Villanykábel még vékonyabb a féktömlők mellett: DB rendszerű fékvezérlés

Ha jól tudom, akkor a 10 baros tömlővel töltik fel a mozdony után kapcsolt kocsik levegős berendezéseit. Az 5 baros vezetékben pedig ha tényleg 5 bar van, akkor a kocsik fékjei oldott állapotban vannak. A dolog akkor kezd érdekessé válni, amikor fékezni szeretnél: ehhez csökkentened a légnyomást a fővezetékben (általában több lépcsőben lehet: 4,7 - 4,4 - 4,0 - 3,8 - 3,5 bar). Ezt a nyomáscsökkenést érzékeli a kocsikban lévő ún. kormányszelep, ami a kocsi légtartályából levegőt enged a fékhengerbe: a féktuskók rászorulnak a kerékre.

Ha a féket fel akarod oldani, akkor csak újra föl kell tölteni 5 barra a vezetéket. Ezt megint érzékeli a kormányszelep, és kiengedi a fékhengerből a levegőt, illetve a töltővezetékről visszatölti a légtartályt.

Ehhez kapcsolódóan a vészfék pedig végtelenül egyszerűen működik: ha meghúzod, kinyit egy szelepet a fővezetéken, ami által a szabadba szökik a fővezetékből a levegő: a kormányszelep ugyanúgy érzékeli, mintha a mozdonyvezető fékezne, egy különbséggel: a mozdonyvezető (a különböző nyomásértékek beállításával - minél kisebb a fővezeték nyomás, annál nagyobb a fékerő) tudja szabályozni a fékezőerőt, a vészfék viszont azonnal a legnagyobb fékhatást próbálja elérni.

Az utolsó hozzászólót azért kiegészíteném, nem minden a nyomásérték. Ügyetlen kezeléssel könnyen lehet 10 barra is tölteni a fővezetéket, aztán lehet kizsinórozni egyenként a kocsikat. Légmentes szerelvénynél a levegőellátás és a vezérlés már kb. 3 bartól biztosítva van, tehát egy kilevegőzött kocsit 3 barra feltöltve 3 bar lesz az oldónyomás, és azt leürítve a kocsi be fog fékezni. Ha ettől magasabb értékre töltődik, akkor az lesz az oldónyomás.

Egyes helyeken a tartalék (állomási tolatószemélyzet M44-gyel például) fékezőszelepe eltérően van beállítva, és hogy biztosan feloldjon, többet tölt bele. Pl. 5,4 bart, erre biztosan felold. Viszont ha közvetlenül utána egy másik géppel, ami 5 barra tölti menetállásban fel akarod oldani, előtte nyomásigazítózni kell. Ezzel túl lehet tölteni a fővezetéket, melyre mindenképp felold a vonat, viszont a menetállásnak megfelelő nyomásra olyan lassan csökkenti le a fővezetéket, mely már a kormányszelep érzéketlenségi tartományában van, tehát a feloldott vonat észre sem veszi. Onnatól kezdve újra 5 bar az oldónyomás.

Valóban úgy kb. másfél-két bar nyomáscsökkentéssel kialakul a teljes fékhatás. Gyorsfékezés esetén leürül a teljes fővezeték. Nevében is benne van, tehát ez nem fékez erősebben alapesetben, de sokkal gyorsabban kialakul a fékhatás. Abban az esetben fékez erősebben, ha olyan kocsikkal vagy, ekkor pl. adott sebesség fölött lemegy a mágneses sínfék stb.

De az alapkérdésre visszatérve, a fővezeték a fékberendezések levegővel való ellátásáért és egyben a vezérlési szerepért kell, míg a főlégtartály-vezeték opcionális, egyes személykocsikon a mai napig nincs. Olyan kocsikon van, amik igénylik a levegőellátást, pl. ajtók nyitása-zárása stb.

Akkor érdekes, ha a vonatban olyan kocsi közlekedik, melyek igénylik a levegőt, de az első pár kocsin nincs átmenő főlégtartály-vezeték. Most is van forda szerint ilyen vonat a Balaton felé, Székesfehérvárig egy V43 van a vonat végén, és ő tölti levegővel fel a főlégtartály-vezetéket.

Annak idején a szegedi oldalban közlekedő hibridIC-knél is volt ilyen gond, azok a Bo kocsik külön fel lettek szerelve átmenő főlégtartály-vezetékkel.