Vonaton nem nyílt ki az ajtó, meghúztam a vészféket. Indokolt volt? Ki fizette volna a visszautamat, ha fennmaradok?

A vészfék vésznél történő fékezésre van!

Nem nem jogos amit tettél. Sőt meg is büntethetnek hogy ok nélkül (értsd vész helyzet nem alakult ki) használtad a vészféket, többször is!

Leszállsz a következő állomásnál!

Ennyi!

Ezeken a régi szar 40-50 évesen kocsikon én is kínlódtam párszor, mert alig bírtam kirángatni az ajtót. De olyan is volt, hogy nem ment, és átrohantam egy másikhoz, amin láttam, hogy szállnak le.

Nem ismerem a vasúti szabályzatot, biztos rajta van a neten, és valószínűleg úgy van, ahogy az első írja, hogy e miatt nem lehet vészféket húzni. A MÁV-nak szerintem meg kellett volna téríteni minimum a visszautat. Bizonyítékként a két jegy talán elegendő. Csak nem biztos, hogy megéri vesződni pár 100 ft-tal. Én egyszer jártam úgy a Nyugatiban, hogy az automata jegykiadó elnyelte a pénzemet, és nem adott jegyet. Bementem a forgalmi ügyeletre, ahol senki nem lepődött meg, nem néztek utána, hogy jó-e az automata. Le kellett írnom egy nyomtatványba, hogy mi történt, majd elküldtek. Persze a vonatomat lekéstem, csak a következővel tudtam elmenni. Pár hét múlva a MÁV a címemre postán kiküldte a jegy árát. De akinek nincs ideje ilyennel tötyörögni, az nem tud mit tenni.

A MÁV Kommunikációs Igazgatósága arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vasúthibából a vonaton fennmaradó utas nem tekinthető menetjegy nélküli utasnak, további díjfizetésre nem kötelezhető. Az első alkalmas vonattal – további díj felszámítása nélkül – a vasúttársaság az utas visszaszállításról köteles gondoskodni. Ehhez érdemes a jegyvizsgálót megkeresni.

[link]

Abszolút jól döntöttél. Indokolt esetben át lehet hágni a szabályokat, a szabályok ugyanis az íróasztal mellett készülnek többnyire, és semmi életszaguk nincs. Én is jártam már így, fos személyvagon ajtaja még a vésznyitóra sem reagált. Én meg nem fogok a 15 kilométerre odébb lévő állomásig utazni, mert nincs arra időm, hogy egész nap a sihuhun csücsüljek a MÁV hülyeségéből kifolyólag.

Akkor fogom szó szerint véve betartani majd a szabályokat, ha ők is betartják, hogy azt a szolgáltatást nyújtják, amit én pénzért cserébe igényeltem. Amit az első írt, az egyébként igaz, de csak egy elméleti ideális helyzetre. A valóság viszont nem egyenlő az elmélettel, ezt azért érdemes szem előtt tartani.