A nyugdíjasok mit hisznek/képzelnek magukról? Hogy Ők többek nálam? Miért tolakszik be az ÖSSZES elém?

Nem mindegyik csinálja. Mint ahogy nem mindegyik diák vágja le magát az ülésre, amihez épp odabotorkált a nénike, hogy leülhessen.

Nem akarom senkinek sem a pártját fogni, de az éremnek két oldala van, az emberek pedig nem egyformák.

Tudod kedves, én már nem bírok ott állni, a mozgó járművön, hogy kapaszkodjak no meg a megállásjelzőt is nyomkodjam, meg a szatyorkámat is.

Ezért szép nyugisan az ülésen ülve megvárom, míg Te Kedves Kérdező jelzel a vezetőnek. Hát persze, hogy igyekszem leszállni, nehogy már a vezető énrám csukja az ajtót!!

Az a barom nem nézi, hogy ott egy öregasszony, aki szintén még le akar szállni, ha az idő annyi, akkor ő csukja azt a fránya ajtót.

Ne minket bánts, ha a vezető megvárná, míg mindenki, Te is és én is, (saját tempónkban) le-fel szállnánk, és csak azok után zárná az ajtót, biztosan nem szemétkednék elébed!

Egyrészt valóban az idősebb jogán teszik, merthogy tiszteletet várnak el.

Másrészt biztos van olyan is, hogy a magány, megkeseredés és némi szellemi leépülés miatt elvesztik a szociális érzéküket, és egyszerűen nem vesznek tudomást senkiről. Én is láttam már nem egy öreget, akik úgy szórják a szemetet maguk körül, hogy körül sem néznek látja-e őket valaki. (Ahogy a majmok ejtik le a banánhéjat, ahol éppen vannak.) Nem akarok általánosítani, de sajnos van ilyen. Nem igazán tudsz mit csinálni. Legközelebb próbálj meg segíteni neki felszállni oldalról.

Én is segítettem már fájós lábú nénikének a buszmegállóba menni a végállomáson, de mikor látta, hogy mindjárt indul, elkezdett engem húzni az úttest közepén futva. Mikor mondtam, hogy menjünk fel a járdára, mert elüt valami, akkor közölte, hogy az neki nem számít.

Ennyit erről. :D

13,50-es vagyok!

Szóval kedves kérdező, ne háborogj, mert amikor még én is fiatalabb voltam, nekem is voltak az akkori idősekkel kapcsolatban ugyanilyen gondolataim, esetenként én is morogtam. Ma már többször észreveszem, hogy akárhogyan szeretnék, a lábaim nem úgy mozdulnak, ahogyan régen, én képtelen vagyok olyan frissen lelépni, ahogy azt a forgalom ritmusa megkívánná. De ha a vezetők ezt nem veszik figyelembe, valamit ki kell találni.

De hidd el rólam azt is, hogy a panelban, ahol élek, bizony már inkább én mondom a fiataloknak, hogy menjenek el mellettem nyugodtan, és én is megyek a saját tempómban a lépcsőn.

De buszon, villamoson egy-egy megállóval később leszállni, mint kellene és visszafelé gyalogolni csak azért, mert a vezető az orrom előtt bezárta az ajtót? Inkább őket kellene egy kicsit megpiszkálni és nem az időseket. Nem gondolod?

Érdekes, én meg a metrón épp azt tapasztalom, hogy a fiatalabbak tolakszanak be elém rendszeresen az ajtó nyílásakor, mintha én nem is ugyanúgy a metróra várnék, hanem mondjuk a hullámvasútra.

Nem vagyok nyugdíjas egyébként (fiatalos 40-es), de sokszor már azt hiszem, hogy láthatatlan vagyok, legalábbis a metró biztonsági sávján belül tutira.