A BKV-nál miért máshogy mondják be a megállókat a gyors járatokon, mint a simákon?

EGyszerű. A nő az a Tarcsa Zsuzsa. Az hogy melyik formában mondja be a hangot az függ attól is hogy mikor lett felvéve megcsinálva az adatbázis. Amúgy most visszatér a .... következik. Magán vélemyén hogy a Következő megálló .... jobb.

Az elnyújtott hang az a FokGyem kijelzős kocsikon figyelhető meg. (Ikarusok) Ez azért van mert a hangkártyának "melege" van (függetlenűl hogy tél vagy nyár van mert a szellőzéstől függ a kis dobozban). Ez inkább a buszokra jellemző főleg a piros és szürke orrú Ikarusokra.

A különbség abból adódik, hogy a Vovlo-kon Voltron, az Ikarusokun Fok-Gyem van. A Fog-Gyem egy régebbi, de még most is jól működő magyar utastájékoztató gép, itt a bemundás úgy áll össze, hogy "A következő megálló a (...kis szünet...) <megállónév>". Miután megállt a busz, a <megállónév> részt újra ismétli, jelezve, hogy megérkezett. Ezért itt egy hangot gyakorlatilag kétszer használ fel, egyszer fel kellett venni a "következő megálló a" mondatot, és persze a neveket, és így ebből válogatja össze, ami kell neki. Ezáltal kevesebb helyet foglalnak a hangfájlok.

A Vultronnál már egész máshogy van, itt minden bemundást külön fel kell venni, és ezeket egy magadott GPS koordinátát elérve bejátsza. (régebbi Vultronnál GPS nélkül, ugyanúgy ajtónyitás után, és zárás után pár másodperccel mondja). Így például megoldható, hogy minden megállót más szinész mond be. Viszont ezért több helyet foglalnak a hangfájlok.

Azért volt csak rövid ideig a gyorsjáraton a szinészhangos utastájékoztatás, mert a Fok-Gyem géppel nehezebb volt megcsinálni, és általában nem működött, így visszatértek a régire.