70 km-ről lennétek bejárósok egyetemen?

Hogy változik a világ, és az emberek...

Amikor még én tanultam nagyon sokan voltak bejárósok, közöttük olyanok is, akik közel 100 kilométerről utaztak, a vonatokon megszokott látvány volt a sok diák.

A kérdésedre nem tudok igennel, vagy nemmel válaszolni, mert a lényeg a részletekben van.

Ceglédről Budapestre felutazni sokkal egyszerűbb, mint egy alacsonyabb besorolású vasútvonalon, vagy buszon zötykölődni.

Vonatozni azért sokkal komfortosabb is, mint buszozni.

Az egész kérdésnek a lényege, hogy te mit szeretnél, és hogy tűröd a rendszeres utazást - ebben sem egyformák az emberek.

Érdekes megjegyzés volt, hogy a koli nyugodtabb volt, mint a házatok...lehet rosszul értelmeztem, de ha otthon nincs nyugalom, az nagyon megnehezíti a helyzetedet (ezt szintén neked kell tudni).

Bevált módszer, hogy barátok közösen bérelnek lakást, ami persze nem olcsó úgy sem, de az utazás helyett részmunkaidőben dolgozva megkeresik az albérletre valót.

Biztosan nem vállalnám be. Én bő másfél órányira laktam Pesttől vonattal. Hetente jártam haza, amúgy barátokkal laktam albérletben. Azok a vasárnapok és csütörtökök/péntekek, amikor utazni kellett, nagyon le tudtak fárasztani, pedig csak az egyik irányba tettem meg ezt az utat. Persze, a vonat kényelmes, meg lehet tanulni közben (ha épp nem telefonál valaki ordítva melletted 50 percen keresztül), de az sem éppen pihentető. Aludni én soha nem mertem, de így is volt egy-két alkalom, amikor egyszerűen túl fáradt voltam ahhoz, hogy ébren maradjak.

Ritkán előfordult, hogy valamit el kellett intéznem Pesten pl. nyáron, ezért ugyanazon a napon jöttem haza, amikor mentem. Nagyon fárasztó volt kb. 3 és fél órát utazni egy nap, és ezek még csak nem is olyan napokon fordultak elő, amikor suliban voltam és órákon keresztül figyelnem kellett. Biztos, hogy nem bírtam volna hosszútávon, minden nap ezt csinálni, főleg nem tanulás mellett.

Volt csoporttársam, aki valahonnan az agglomerációból járt be. Légvonalban nem lakott olyan messze, de a pesti közlekedéssel majdnem két óra volt bejutni neki. Hajnalban tök korán kelt, ha mondjuk egy 8:30-as órára be akart érni. Napközben sokszor alig tudott magával kezdeni valamit, mert hazamenni nem volt ideje, de a következő órája csak jóval később volt. Úgyhogy a könyvtárban ücsörgött rendszeresen órákon keresztül, gyakran úgy, hogy akkor épp nem is nagyon kellett tanulnia. Amikor nagy ritkán esténként valami programot szerveztünk, akkor a különböző átszállások miatt jóval korábban el kellett indulnia hazafelé, mint bárki másnak, vagy alapból nem is tudott jönni. Nem hiszem, hogy annyira élvezte így az egyetemi éveket, és meg tudom érteni. Ha pl. néhány hétig ennyi utazásra vagy kényszerítve, az beleférhet, de hosszútávon, évekig tuti nem bírnám ezt csinálni.