Elítélitek az olyanokat, akik teljesen elszigetelik magukat a többi embertől?

"De mégis mitől bunkóság az, hogy nem tartom az illemszabályokat? Minek kéne olyan szabályokat betartanom, amiket nem én hoztam?"

Mert egy társadalom nevű képződményben élsz, és nem te vagy egyedül a világon. Ahol pedig két indivídum találkozik, ott vannak bizonyos formális szabályok annak érdekében, hogy az egymás mellett élés normálisan működjön.

Ezeknek a tudatos megsértése pedig bunkóság, a nem tudatos megsértése meg neveletlenség.

Ennyi.

Magyarázhatod akárhogyan, ha másokkal interakcióba kerülsz, akkor bizonyos szabályokat be kell tartani.

Ha én találkozok veled, akkor nem tehetem meg, hogy szájba rúgjalak, pedig nem én hoztam azt a szabályt, hogy nem szabad. Igen, kicsit más terület, más dolog, de az elv ugyanaz. Azt, amikor mindenki a saját szabályai szerint él, anarchiának hívják. Ha neked ez kell, akkor költözz Szomáliába! Viszont egy anarchiában ne gondold, hogy minden a te kedved szerint fog történni! Ott más is a saját szabályai szerint fog élni, ami nem biztos, hogy egyezni fog a te szabályaiddal.

Ha meg nem tetszik, hogy mások is léteznek rajtad kívül, írtam már: nem kötelező pl. tömegközlekedést használni.

Tudom szeretni az ilyen elv-embereket. Hangoztatják a nagy elszigetelődést, még a bunkóságot is megideologizálják, még az óvódástól elvárható szintet se képesek hozni, pusztán ideológiai alapon, de mihelyett a kényelemről van szó, már sehol nincs a nagy ideológia. Akkor tessék magadnak megoldani mindent! Termeld meg otthon az ételt, közlekedj egymagad, és nem kell akkor másokkal találkoznod.

Egyébként az "érvelésed" elég unintelligens gondolkodásmódra vall.