Vonatjeggyel az utazás megszakítható?

#10

Ezt most nem értem. De hagyjuk. Mivel a MÁV Csoport honlapján világosan fent van és itt már ketten linkkel együtt idézték az idevonatkozó dolgokat, így lényegtelen a dolog, hogy én az #1-es hozzászólásomban mit írtam, ahogy erre a #9 hozzászólásomban utaltam is.

#13

Ebben csak részben van igazad. Vannak közöttük olyanok, akik már hozzám hasonlóan nyugdíjasok, vannak viszont olyanok, akik most aktív korúak, de váltókezelőként, mozdonyvezetőként, vonatvezetőként, menetirányítóként dolgoznak. Az egyik idősebb rokonom 2015-ben ment nyugdíjba és ő viszont jegyvizsgáló volt, valamint ellenőr is. (Ők ellenőrzik szúrópróba szerűen a jegyvizsgálókat)

#1 Eleve nem értem, hogy miért a BKV jegyek részleteivel válaszoltál, mikor a kérdésben egyértelműen vonatjegy szerepel. Azt sem, hogy miért erősködsz, hogy neked van igazad és a te ismerőseid bezzeg jobban tudják, mikor el is ismerted, hogy a MÁV szabályzat teljesen mást mond, mint az ismerőseidre hivatkozva te mondtál.

Viszont a válaszod még a BKV jegyekre sem helytálló. (Hivatalos idézetek és forrásuk a végén.)

"Metróátszálló-jegy" nem létezik, sőt a metrók közti átszállások egyik BKV jegytípusnál sem számítanak külön átszállásnak.

Csak egyetlen "átszállójegy" létezik, ami minden BKV járat közti átszállásra érvényes, a két végét külön-külön kell érvényesíteni egyik járatról másikra szállásnál, de ez alól kivétel a metró vonalak közti átszállás, ahol ezt sem kell külön érvényesíteni.

A BKV hatályos szabályai szerint minden létező vonaljeggyel át lehet szállni a metróvonalak között (azóta így van, hogy leszerelték a vonalak közti átszállási útvonalakon elhelyezett hegyérvényesítő automatákat).

Viszont "az utazás megszakítására" egyik BKV jegy sem jogosít fel, még az átszállójegy sem. Hivatalosan nincs arra lehetőséged, hogy egyik járatról leszállva beugrasz egy boltba, vagy elintézel valamit, mielőtt folytatod az utazásodat.

Bár a szabályzat nem engedi, de mivel ellenőrizni/megakadályozni nem tudják, így az átszállójeggyel technikailag lehetséges, hogy az első érvényesítéstől számított 100 percen belül elvégzed a dolgodat és érvényesíted a második járaton, hogy tovább utazz.

A metróátszállásnál azért sem lehetséges, mert a metró területét nem hagyhatod el külön jegy érvényesítése nélkül. (Bár a jelenlegi buszos pótlás ezt is felülírja, mivel az M3 esetében jelenleg egy vonalon belül is kétszer kell busz/metró között átszállni így ezeken a pontokon teljesen ellenőrizhetetlenné válik, hogy történik-e útmegszakítás, vagy csak átszállsz.)

Vonaljegy:

[link]

"Az M1, M2, M3, M4 vonalak teljes hosszán egyszeri utazásra jogosít az ezen vonalak közötti átszállással."

Metrószakaszjegy (3 megállóra):

[link]

"Az érvényesség időtartama alatt és a 3 megálló távolságon belül az M1, M2, M3, M4 vonalak között átszállásra jogosít."

Átszállójegy

[link]

"Érvényes egy utazásra, egy átszállással az 1-99, 101-299, 900-999, M1, M2, M3, M4 vonalak teljes hosszán, valamint Budapest közigazgatási határán belül a H5, H6, H7, H8, H9 vonalakon. Átszálláson kívüli útmegszakításra és visszafelé utazásra nem jogosít. A jegyet minden felszálláskor kezelni kell, az első alkalommal az egyik, második alkalommal a másik végénél található számkockáknál [...] kivéve az M1, M2, M3, M4 vonalak közötti átszállásokat."

Pont az ilyen tévedések elkerülése végett érdemesebb az ilyen kérdésekre azt válaszolni, hogy "nézd meg a társaság weboldalán" ahelyett, hogy elkezded leírni a saját válaszodat ellenőrzés nélkül. Mert bármennyire jó szándékkal írod is, az csak egy vélemény, hogyha a szabályzat nem ugyanazt írja, mint te. A szabályzatok meg hajlamosak gyakrabban változni, mint sokan frissíteni szokták az ismereteiket...

#16

Éppen 1 évvel ezelőtt jártam Budapesten, viszont 10 éve vagyok öregségi nyugdíjas és egy közlekedési baleset miatt az azt megelőző 19 évben rokkant nyugdíjas voltam, viszont mindig voltak olyanok velem akiknek kellett jegy a BKV-ra is.

Ez a kérdés egyedül a szabályokról szól, amik hiteles jogforrás igazolása nélkül ugyanúgy bizonytalan értesülésnek számítanak, hogyha jól tudja valaki, mintha rosszul tudja.

Minden más csak felesleges szócséplés és személyeskedés. Akkor is, amikor valaki azzal sértegeti a másikat, hogy mennyire tudatlan, meg akkor is, amikor valaki azzal érvel téves infók mellett, hogy neki milyen szakértő ismerősei vannak.

#15

Annyiban javítanálak, hogy nagyjából 10 éve nevezték át. Addig volt ilyen.