Németország keleti részén mennyire ajánlott vonattal közlekedni?

Jelenleg Magyarországon dolgozom, a munkámhoz tartozik, hogy hetente 1x utaznom kell a nyugati határszélre, Sopronba vagy Szombathelyre. Ezt vonattal szoktam megtenni, mert a cég fizeti és amúgy sincs kedvem 500 kilométert vezetni egy nap alatt. De ami miatt már nagyon elegem van, az két dolog: egyik, hogy a szolgáltatás színvonala az esetek 30-40 százalékában tré. Hatástalan klímaberendezés, nyitható ablak nincs a kocsiban, 45 fok nyáron, gyakran 30-60-90 perc késés, de olyan is szokott lenni, hogy egyszerűen nem közlekedik az a kocsi amire a helyjegyem szól, mert meghibásodik és otthagyják a Keletiben pl. A másik amit már nagyon rühellek, amikor megjelennek kolompárék a kiccsaláddal, jegy nélkül, elfoglalják az első osztályt, locsolják orrba-szájba az energiaitalt, közben szól a zsámolyzsámoly a telefonból. Ilyenkor ha olyan a kaller akkor lekurja őket a vonatról, néha biztiőrökkel vagy rendőri segítséggel, ha nem akkor inkább kihagyja azt a kocsit. A késés ilyenkor is bejátszik ha rendőri intézkedésre kerül sor. Kevésbé sulyos esetben csak a helyemet foglalja el paraszt úr ha nem érek az állomásra indulás előtt fél órával, lehet hadakozni, hogy ugyan húzzon a retekbe, ha fejbe rúgom engem vesznek elő, úgyhogy patthelyzet.

A lényegre térve, kaptam egy állásajánlatot Németországból, amihez ugyanúgy hozzátartozna, hogy heti 500 vagy 1000 km-t utaznom is kellene (Dresden - Leipzig - Magdeburg - Berlin). Mennyire megbízható a magyarországi viszonyokhoz képest a vasúti közlekedés ezen a részen? A másik dologgal kapcsolatban: mennyire igaz az, amit általában hallani lehet a németekről, hogy már-már idegesítően szabálykövetőek kelet-európai szemmel? Ha igaz, akkor a tömegközlekedésben is inkább az a jellemző, hogy mindenki kussban ül a seggén, jegy nélküli potyázók, bantuk repülnek a vonatról rövid úton? Mert úgy érzem, hogy ez nekem tetszene, ellentétben sok magyar vendégmunkással, akik azt írják pl néhány németországi Fb csoportban, hogy ezt nem szeretik a németekben, az állandó szabálygyártást és sarkosságot.