Vannak még jancsifékes szilik?

azért tűnnek el, mert ostobaságot válaszoltál és jelentették a válaszodat.

Az eredeti 1-es válaszomat is törölték amibe azt írtam, hogy talán az 1011-esen van még.

Jó látni, hogy működik a moderáció.

Azt viszont nem jó látni, hogy releváns válaszokat törölnek, miközben a durván anyázós veszekedések meg hónapokig olvashatóak....

bővebb infó a jancsifékről: [link]

az elnevezés a gőzös világból maradt ránk - sok más figakinnak, szlenggel együtt

"Knorr-típusú háromállású fékezőszelepet hívják jancsiféknek. oldó-, közép-, és fékező állása van, itt a fékezés ereje nem attól függ, hogy meddig húzod hátra, hanem egyetlen fékállás lévén csak attól, hogy meddig tartod ott, aztán középállásba téve megtartja az addig megszerzett fékerőt. Viszont ha egy pillanatra is oldó állásba kerül, a teljes rendszer fel fog oldani, addig lehetetlen visszafékezni. Ez problémás lehet célrafékezés esetén (pl. vonatra járás). Azt nem tudom, miért jancsifék a neve, a régiek nevezték el így."

Ez nincs így.

Ez egy kiegészítő fék, közvetlenül a mozdony fékrendszerére hat. Bár három állása van, mint a nevében is benne van, de az oldó és a fékező állás is egy sáv, nem pedig egy fix pozíció.

Ha csak kicsit húzod a fékező felé a középállásból, lassan kezd el nőni a fékhenger-nyomás. Ha jobban lehúzod, gyorsabban, ha teljesen, akkor a leggyorsabban. Az oldás ugyanez. Amíg a középállás feletti oldó sávban tartod, addig csökken a fékhenger-nyomás, és olyan sebességgel, amennyire előretoltad. Ám bármikor visszahelyezed a kart középállásba, ott megáll a csökkenés, és benne marad (nem nyomástartó módon, ideig-óráig) az a fékhenger-nyomás, ahol éppen tartottál az oldásban.

Kevered a kétnyomásos kormányszeleppel. Az átmenő fékként úgy viselkedik, hogy amekkora fővezetéknyomás-csökkenés történt, azzal arányos mértékben feltöltődnek a fékhengerek, ám egy minimális fővezetéknyomás-emelkedés is a fék teljes feloldását eredményezi. Egyébként ez a folyamat megállítható, ha ezidő alatt egy érezhető nyomáscsökkenés történik megint a fővezetékben, ám már a teljes üzemi fék állásban (ahol a fővezeték nyomása kb. 3,2-3,5 bar) nem fog kialakulni az elérhető legnagyobb fékhengernyomás, mert a segédlégtartályok nincsenek az első fékezés után már teljesen feltöltött állapotban.

Példa D12 fékezőszeleppel, kétnyomásos szilivel, Dü 23b nyomásmódosítóval:

Ráfékezel 4. fokozattal, befékez kb. 1,8 barral. 2. fokozatba rakod, megindul a teljes oldás, ám 1 bar környékén visszateszed megint 4. fokozatba, a fővezeték ismét csökkent, és megállt az oldás, a fékhenger kb. 1,0-1,1 bar. Ám már hiába húzol teljes üzemi féket (9. fokozat), nem fog 3,8 barral fékezni többet, mert már eltolódott a tartomány, és nem kellő mértékben feltöltött a segédlégtartály.

A menetállásba tett (5 bar) fékezőszeleppel végzett teljes oldás után töltődik csak vissza arra a nyomásra a segédlégtartály, amire kalibrálva van a furatok, terek méretével az, hogy a teljes üzemi fék mondjuk 3,8 bar legyen.

Érdekes dolog a kétnyomásos kormányszelep, sok gyakorlással azt csinálja, amit szeretnél, minden megoldható.

Szép levezetés.

A gyakorlatban pár bak bánta már ezt az elméletet :D