Szerintetek gyorshajtásér jár büntető pont?

Az objektív felelősség alapján kiszabott bírság mellé nem adnak pontot.

Ha adnának már évek óta nem lenne jogsim...

:)

Ha valaki nem tudja a választ, akkor minek ötletel?

Itt van egy kalkulátor: [link]

Pénzbírság és büntetőpont is jár. Pl. ötvenes úton 90-el fotóznak, az 60 ezer forint és 4 előéleti pont.

#5:

"Ha valaki nem tudja a választ, akkor minek ötletel? "

Turistajelzések a Wikipédiából?

Miért linkelsz hülyeséget? Kaptál már egyáltalán sebesség túllépésért bírságot objektív felelősség alapján?

6-os! Azért történt, mert a pufferben más volt, mint amit gondoltam, s nem vettem észre.

Ettől függetlenül amit írtam, az igaz. Gyorshajtásért adnak büntetőpontot. És itt a jó link:

[link]

Lehet kijelentést tenni, lehet linket bemutatni, és van a valóság. És, kihagytam, a valóságot tartalmazó válasz(oka)t le is lehet pontozni.

Ma már nem az a jellemző, mint a ’60-as években, hogy csak apa vezet; a kocsi olyan értelemben is családi lett, hogy a felnőtt családtagok akár mindegyike vezeti. A miénket is hárman vezetjük, én vagyok a tulajdonos és az üzembentartó is. Mindnyájunknak van Autóklub-tagsági kártyája, a klub elvárása miatt mindenki számára írtunk felhatalmazást az autó vezetésére. De ez bírság esetén nem megfelelő közirat, és nem is teljes bizonyító erejű magánokirat; nem derül ki belőle, hogy adott időpontban ki vezet(het)te a járművet.

Múlt hónapban kaptam a menyemről rendőrségi felvételeket, amint éppen vezeti az autót. Fiamék nem is tudnak róla, már be is fizettem a bírságot. A határozatban szó sincs előéleti pontrendszerről.

A közlekedési közigazgatási bírság lényege az objektív felelősség: tkp. azt jelenti, hogy valakinek fizetnie kell, nincs teljes kibúvó, mint helyszíni bírságnál, ha nem volt helyszínen személyazonosítás. Így viszont, nem biztos, hogy azt kötelezik fizetésre, aki valójában vezetett.

Nem ismerem a jogalkotó indokait, de vélem, hogy emiatt nem lehet a közlekedési közigazgatási bírságot a megbírságolt kérésére sem közérdekű munkára, sem elzárásra változtatni; a fizetés elmaradását adók módjára hajtják be. Nem az összeg miatt, hiszen a helyszíni bírságot, pénzbírságot akár 300-ezer Ft összegig is át lehet váltani.

És, vélhetően, emiatt -, hogy nem került megállapításra a tényleges vezető – nem adnak büntetőpontot sem.

Én nem tudok olyan – vezető személyének megállapítása nélküli – közlekedési közigazgatási bírság határozatot linkelni, amelyben szerepel büntető pont kiszabása, mert az enyémben nincs.

Viszont, akik azt állítják, hogy ilyen esetekben is állapítanak meg büntetőpontot, azonosító adatok kitakarásával, linkelhetnek ilyen határozatot.

Úgy látom, hogy az eredeti kérdés eldőlt, nemigen lesz zavaró, ha a (2.) kommentre (18:21) válaszolok.

••• A határt a 3. válasz (18:56) tartalmazza; a jogszabály szerint jelentősnek ítélt sebességtúllépés esetén közlekedési közigazgatási bírságot szabnak ki. A pontos határokat a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Megnézhető, például a Nemzeti Jogszabálytárban:

[link]

Ebben a tartományban már ún. objektív felelősség van, amit a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. TÖRVÉNY 21. szakasza állapít meg:

„Tv.21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) ◄①► bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

a) a megengedett legnagyobb sebességre,…

vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.”

◄①► → „Tv. 21/A. § (2) Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) ◄②► bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy – azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) ◄②► bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

…

◄②► → (4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza

a) a gépjármű hatósági jelzését,

b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,

c)

valamint

d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az

üzemben tartótól átvette.”

••• A fentiektől kisebb sebességtúllépés esetén helyszíni bírságot szabnak ki a tényleges vezetővel szemben.

••• Megjegyzéseim:

- a rendőrségi sebességmérők, bevallottan, többet mérnek. Hogy ne szabjanak ki jogosulatlan közlekedési közigazgatási bírságot, legutóbb olvasott rendőrségi sajtótájékoztató szerint,100 km/óra sebességhatárig 3 km/órával, 100 km/óra sebességhatár fölött 3%-kal magasabbra állítják az alsó határt. (Pl. 70 km/órás megengedett legnagyobb sebességű helyen 70 + 16 + 3 = 89 km/órára. Sokan úgy számolnak, hogy – bár jogszabály szerint már 70 + >15 = 86 km/órától küldhetnének bírságot -, csak 89 km/órától teszik.

Ez azért tévedés, mert, ha nem mérnének többet, akkor nem kéne feljebb állítani. Ha pedig többet mér, akkor 86 km/órás sebességnél már 89-et mér, és annál már „akcióba lép”.

Tehát nincs 3 km/órás, illetve 3%-os többlet-engedmény.

- Mivel a rendőrség ritkán alkalmaz megállításos mérést, sokan úgy gondolják, hogy a fenti határokig nyugodtan lehet „gyorshajtani.” Ha nincs közigazgatási határozat, akkor nincs objektív felelősség, kiküldött helyszíni bírságnál lehet azt mondani, hogy családtag vezetett, de rá nem köteles terhelő vallomást tenni. (Sok ilyen eset miatt vezették be az objektív felelősség elvét; bár ezt csak jelentősebbnek ítélt sebességtúllépéseknél.)

Csakhogy: [link]

130 km/óra volt a megengedett legnagyobb sebesség, 131 km/óráról (nem 150 km/óra feletti sebességről) készült felvétel, és figyelmeztetést kapott. Aminek jogkövetkezménye is van: „ismételt szabályszegés esetén cselekménye szigorúbb elbírálás alá esik.”.

És, fénykép esetén, meggondolandó azzal a kimentéssel próbálkozni, hogy más vezetett.