Európában annyira nem mérvadó a biztonság?

Másak az elképzelések a biztonságról az Atlanti-óceán két oldalán. Annak idején, a '60-as és '70-es években az Európából importált autókat buta, magas futómű és otromba lökhárítók csúfították el, mert az NHTSA közlekedésbiztonsági előírásai ezt tették kötelezővé. Rémesen buta autók születtek így, de ha ez volt az előírás, nem volt mit tenni. Pedig sok értelme nem volt a lökhárítók magasságát és egyebeket szabályozni, de ott ragaszkodtak hozzá. Ugyanez volt a helyzet a fényszórókkal is: Európában lehetett szabadon tervezni a formájukat, kerülhetett eléjük áramvonalas plexiburkolat, mozoghattak a kormányzott kerékkel együtt, aszimmetrikus volt a tompított - a tengerentúlon meg csak a szabványos, kerek sealed beam lámpatestek voltak jók, mereven beépítve. Hogy miért, senki sem értette már akkor sem.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy egyértelműen jobbak, biztonságosabbak lennének az NHTSA szabványai, mint az EU előírásai. Csak ők másképp képzelik el az egészet. A csőrös teherautó vagy busz például tűnhet biztonságosabbnak, mint a buldogfülkés, de lehet, hogy nem az. A nagyszilárdságú acélok kis gyűrődőzóna mellett is képesek megvédeni a benn ülőket. Kedvenc példám az IIHS töréstesztje egy új és egy hatvanvalahányas évjáratú Chevrolet Malibu között. Az "ebbe' még vót anyag" cirkáló úgy csuklik össze, mint a colostok, mert nem sokat ér a gyűrődőzóna, ha biliacélból van. De ugyanez a helyzet ennek az európai megfelelőjével is, mikor a 700-as vagy 900-as (nem emlékszem már) Volvot gyalulja le a Renault Modus. Hiába a méteres motortér, ha nem nyeli el az energiát.

Nem kell tehát azt hinni, hogy az ottani divat szerinti csőrös járművek feltétlenül biztonságosabbak. Megnyugtató, hogy a hat vagy nyolc henger nem alattam, hanem előttem dübörög, de a buldogfülke is lehet biztonságos. Ráadásul helytakarékosabb, mint a csőrös elrendezés, nem megy veszendőbe a jármű első másfél-két métere.

Talán ez is az indok, ami miatt annyira másképp fejlődött Európa és Észak-Amerika közúti közlekedése. Odaát a 17.-18. században kezdtek egy teljesen új világot építeni, hely volt bőven, örökség meg semmi. Itt, Európában sokszor ókori utak nyomain közlekedünk ma is, hely sincs annyi, mint a nagy amerikai semmiben, ahol annyi sávot építenek, amennyit akarnak. Arrafelé kevesebb kompromisszumot kellett kötni az utak építésekor, itt sok minden egyszerűen nem fér be a meglévő épületek közé.

"Egy meg hosszabbított orr rész van rajtuk elől, ami hatalmas előny ha esetleg szemből történne ütközés, ott a gyűrődőzóna. Európában ezzel szemben a legtöbb buszon/kamionon és mozdonyon is a szélvédőtől 20-30 centiméterekre már a sofőr van, így eléggé kitéve minden sérülésnek"

Azt ne felejtsd el, hogy a "csőr" miatt óriási holttér van a kamion előtt, amit a vezető nem láthat. Ez is fontos biztonsági tényező.

Az, hogy csőrös vagy nem, vajmi kevéssé a biztonságon múlik. Inkább kultúra, megszokás, divat. A "nem csőrös" helytakarékosabb, könnyebben manőverezhető, kevesebb holtteret ad, valószínűleg könnyebb is. Máskülönben a kamionsofőr "fent ül" így kevésbé van kitéve a baleseteknek. Valamint ezeket a járműveket tapasztalt, rutinos sofőrök vezetik, ritka, hogy kettő összecsókolózik...

Gyűrődőzónák az autópálya lehajtónál? Mire gondolsz pontosan? A filmekben látványosan szétrobbanó vizes hordókra? Ugyanúgy ott van a gyűrődőzóna, csak harmonikaszerű lemezből.

Ahogy az utolsó is írta, meg van szabva a szerelvény maximális mérete (2,5x4x16,5). Ezen felül vannak a túlméretesek, de az külön kategória kísérőautóval, stb.

A vontató és pótkocsigyártók próbálnak a lehető legnagyobb rakterek biztosítani, hiszen azt a típust veszi meg leginkább a szállítmányozó (több áru egyszerre->több pénz).

Ezért gyártják az európai stílusú vontatókat, sok pótkocsit ezért gyártanak kicsi kerékkel (beltér nő), a pótkocsi eleje annyira nyúlik előre hogy épp ne akadjon össze a vontatóval a kanyarban, stb.

És valóban, mint írták, ezeken nincs akkora holttér mint egy csőrösön, helyenként ezekkel is nehéz befordulni 1-1 kereszteződésben, ha még egy csőrös húzná a pótkocsit a nagy tengelytávjával, akkor egy focipályányi hely kellene egy normál kanyarhoz.

A személykocsiknál kb az összes biztonsági újítást európai autógyárak vezették be, legyen az biztonsági öv, abs, légzsák, esp ...

Kamionnál meg ahogy le is írták, a méret a lényeg, csőrös géppel nem lehet a szűk utakon behajtókon lavírozni,és elveszi a rakteret.