Sokszor utólag belegondolva érzem, hogy nem kellett volna úgy közlekednem ahogy mentem, megfogadom, hogy nem csinálok többet ilyet, de amikor ott vagyok visz a 'hév'. Mit tegyek? Többi lent

Nagyon szeretek vezetni, nem sietek soha sehova de mégis mindig gyorsan megyek a feeling miatt. És sokszor van az, hogy miután hazaérek utána gondolkozok, hogy itt és ott mekkora gond lehetett volna ebből. Bízok magamban, hogy tudok vezetni meg nem is keveset vezettem már baleset mentesen, persze nem vagyok elszállva magamtól, de félek, hogy egyszer egy nagy balesetem lesz. (attól nem félek, hogy más kívülállónak lesz baja mert csak egyedül és üres útonszoktam így közlekedni, kikapcsolódásként) Van aki hasonló cipőben jár? Esetleg valami tanács? Aki csak A-ból B-be autózik nyugodtan lépjen tovább mert nem fogja egyszerűen megérteni a miértjét. Ahogy én se értem, hogy lehet szeretni futni járni.