Csúcsforgalomban miért rövidebb a zöld mint késő este?

Ismert a forgalomtechnikában az ún. kapuzás fogalma. Ha egy hosszabb forgalomáramlási tengelyen van kapacitáscsökkenés, pl. egy keresztező szintén forgalmas útvonal miatt, akkor csúcsidőben torlódás fog kialakulni. Ha ez pont egy lakóövezetben vagy mondjuk az óvodaudvar, kórház stb. mellett van, akkor mesterségesen arrébb lehet tolni a torlódás helyét úgy, hogy a kapacitásszűkület helyén meglévő atbocsátóképességet biztosítod pár száz méterrel vagy néhány kilométerrel arrébb ott, ahol amúgy több kapacitás is biztosítható volna.

Jelen esetben is lehet, hogy a belső-csepeli szakaszokon kialakuló torlódást inkább kitolják az alig lakott Lámpás utca alatti szakaszra. Ennek van olyan járulékos előnye is, hogy a köztes részen könnyebb a becsatlakozás, így nincs akkora torlódás a mellékutcákban sem, mint kapuzás nélkül. Ezzel szemben a Lámpas utca alatt alig van érdemi becsatlakozó forgalom. Összefoglalva tehát dugó lenne így is-úgy is, csak így kijjebb áll a sor valamivel. (Más kérdés, hogy ettől még a belső szakaszon lehet dugó csak nem akkora.)

Kapuzást amúgy szinte minden budapesti bevezető úton találsz; max. nem tűnik fel.

A gerincút folytatása szerepel a rendezési tervben, de hogy forrás mikor lesz rá, az jó kérdés. Egyelőre inkább visszafejlődés várható, mert ha a H5-öst villamossá degradálják és emiatt lassabbá válik a tömegközlekedés, újabb tömegek válthatnak autóra.

Amúgy még az is eszembe jutott, hogy ott erdendően egyforma erős volt a két ágon a forgalom: amíg a Csepeli útnak észak felé nem volt folytatasa, a Lámpás utca vitte a szigetszentmiklósi forgalmat. Lehet, hogy régiek a forgalmi modellek adatai és nem is kapuzásról van szó? A BKK Közútnál megéri egy kérdést feltenni.