Mitől szennyezett ennyire a levegő?

"70-es években legtöbb férfi dohányzott. Mégsem volt ennyi tüdőrákos"

Mert a tüdőrák nem egyik napról a másikra alakul ki. Aki a '70-es években kezdett dohányozni, a '90-es évekre lett tüdőrákos. Akinek ma a dohányzással kapcsolatba hozható tüdőrákja van, az már 10-20 éve dohányzik, azért alakult ki nála a betegség.

Egyébként a légszennyezéshez valóban hozzájárul a megnövekedett autóforgalom. Mindenki, mindenhová autóval megy, ráadásul saját autóval, mert a szomszéddal, kollégával közösködni nem jó. Ezek egyrészt a kipufogógázzal bocsátanak ki érdekes dolgokat, másrészt felverik a port. A gyárak már nem szennyeznek annyira, a háztartások sem - vagyis itt inkább kettéválik a dolog. A gázfűtéses háztartások már nem okádják a füstöt, de egyre több helyen tér vissza a drága gázkonvektor vagy gázkazán helyett a vegyestüzelésű kályha, amit gumicsizmától döglött patkányig mindennel megpakolnak, hogy olcsó legyen fűteni. A kéményből meg dől a mocsok ezerrel.

Ahogy írták, nem azokkal a járművekkel van a baj, amik teljesítik az emissziós kibocsátást, hanem amikből a tulaj kioperálja a pillangószelepet meg katalizátort. Az NKH az ilyenekre elvileg nem adhatna műszaki engedélyt, mégis ezrével járják az utakat - van aki költséghatékonyságból, van aki menőzésből.

A korábban említett vegyes tüzeléssel sem lenne gond, ha normális mérnökök által tervezett kazánokat építenének be, s abba normális tüzelőanyagot raknának, olyan helyen, ahol az emissziót a környezet elnyeli (erdőn lehet fával tüzelni, városban nem). E helyett számos magyar cégnél akik kazánok gyártásával foglalkoznak még csak nem is ismerik azokat a fogalmakat, hogy műszaki dokumentáció vagy hatásfok - persze mivel 100 E alatt kijön a végtermék, a vásárlók az ő termékeiket favorizálják. Illetva az sem mindegy, hogy 50 négyzetmétert akarok felfűteni, mint a '70-es években, vagy 200-at, mint manapság.

S ha már a fatüzelés és egyéb szóba jött: Magyarország (meg úgy egész Európa) anno egy baromi nagy erdő volt (Transylvania, Erdély azt jelenti, hogy "az erdőn túl"). Ehhez képest néhány száz, ezer év alatt teljesen kitermelték és egy nagy sztyeppét csináltak belőle, az utóbbi száz évben stagnált, enyhén növekedett az erdőállomány, de ez nem elég. Így nem csoda, ha megáll a szennyezett levegő. A Dél-Amerikai esőerdőkről mondják mindig, hogy az a Föld tüdeje - nos, pár haladóbb szellemiségű ember már felvetette, hogy tulajdonképpen semmi akadálya nincs annak, hogy akár Európában egy második tüdőt növesszünk. Persze ez alsó hangon is 2-300 év, de eljutottunk egy olyan pontra, ahol már nem ésszerű tovább csökkenteni a rendszereink károsanyagkibocsátását, sokkal egyszerűbb lenne a felvevő környezet (zöldterület) arányát növelni. Az sem feltétlen igaz, hogy ez az agrár vagy ipari területek rovására menne, mert nagyon jól össze lehet hangolni a kettőt (ajánlom az ENSZ útmutató könyveit).

S csak hogy látszódjon miről van szó: [link]

Azért érdemes megnézni mondjuk Törökországot, ami tele van egészségügyi határértéket meghaladó (piros) pontokkal, meg Nyugat-Európát ahol max pár iparvidéken fordul elő közepes (sárga) szennyezettség. Szóval igenis számít, hogy van-e szabályozás, s hogy annak a hatékonysága milyen. Illetve nem elfelejtendő, hogy a '70-es években az emberek zöme magasról tett a levegőminőségre, ma meg már szerencsére számít.

Ajánlom egyébként a magyar légszennyezettségi térképet is (időképen fenn szokott lenni, de most nem találom), azon is kristálytisztán, élesen kirajzolódik, hogy hol milyen környezetben van szennyezés. A Nagy és Kisalföldön a légszennyezés gyakorlatilag teljesen homogén, szabadon terjed akárhova, a kevésbé urbanizált területek is gyönyörűen felismerhetőek a magyar földrajzi viszonyok elősimerete nélkül is.

Az egészségre káros hatások régen is megbetegítették az embereket, csak mivel akkoriban ezek nem kaptak olyan publicitást, mint manapság, no meg a múló idő is megszépíti az emlékeket, úgy tűnhet, akkoriban sokkal egészségesebbek voltak az emberek, ami fals kép.

Változnak az emberiséget érő káros hatások, lehet mondani, hogy folyamatosan súlyosbodik a helyzet, igaz a másik oldalon fejlődik az orvostudomány is, s ennek következtében, ha lassan is, de nő az átlag életkor, s minél idősebb az ember, annál több esélye lesz arra, hogy növelje a betegségek statisztikáit.

A '70-es években valóban a szén, szénhidrogén származékok nagyüzemi égetése volt a szennyezések csúcsán - nem publikáltak adatokat, de az ipari területeken nem kevés volt a TBC-s, asztmás beteg, és a daganatos betegségek sem voltak ritkák.

Megjegyzendő, hogy a parlagfű robbanásszerű terjedése is akkoriban kezdődött, tömeges egészségügyi problémát majd csak évtized múltán kezdett okozni, egyre nagyobb mértékben.

Nehézfém szennyezések is voltak, szintén többségük elhallgatva a közvélemény elöl, ez is egy alattomos mérgezés, hatása majd csak évtizedek múltán jelentkezik.

A szénhidrogén (olaj) érdekes szennyezőanyag, szintetikus, de a természetben viszonylag rövid idő alatt lebomlik, igaz előbb hatalmas pusztításra képes.

Ezzel szemben a nukleáris szennyeződések nagyon lassan semlegesítődnek, s az ilyen szennyezés sokszor láthatatlan - ki tudja, hogy Csernobilból mennyi radioaktív szennyezést kaptunk, vagy azóta nem volt-e máshol kisebb dózisú "atom-szökés"

Létezik elektromos szennyezés is, ami szintén a láthatatlan kategóriába sorolható, milliónyi mobil telefont használunk, mai napig vitáznak arról, hogy van.-e egészségkárosító hatásuk, de a légkörben szabadon kószáló mesterségesen generált rádióhullámokról ki meri valaki jelenteni, hogy egészségre nem ártalmasak?

Ezekhez képest a sok millió gépjármű már csak adalékanyag.