Olyan sok negatív tapasztalat van a forgalmi vizsgával kapcsolatban! Más is megszenvedte?

Nem. Én az összesen 1-2 hibaponttal mentem át, pedig volt eddig 4 (A1, A, B, meg most a C+E), nem volt gond egyiknél sem.

Ha tudsz vezetni akkor át fogsz menni, sokan szidják a vizsgabiztosokat, a valóságban az bukik meg aki valamit elront. Könnyebb a biztosra kenni mint bevallani hogy igen, elb@sztam, bestresszeltem és hülyeséget csináltam.

Ha pedig valóban személyes ellentét miatt, vagy indokolatlanul buktál meg akkor lehet panaszt tenni az NKH-nál, ki fogják vizsgálni.

Nekem az oktatóm az nagyon jófej ember volt, konkrétan megtanított mindenre, nem volt probléma.

Az első vizsgán mégis megbuktam, azzal az indokkal hogy "városnézés" volt..50-es táblánál 40-nel mentem.

A második vizsga lazán ment.

Vizsga előtt én is nagyon féltem. Rengeteg rémhír kering a köztudatban.

És mostanra már én is úgy gondolom, hogy ezek eltúlzott történetek olyan emberektől akik képtelen beismerni, hogy hibáztak.

Én egyszer megbuktam, de jogos is volt. A vizsga végén már nem figyeltem annyira és elfelejtettem indexelni. A vizsgabiztos korrekten elmondta, hogy ezért buktatott meg, és felhívta egyéb apróbb hibáimra is a figyelmet. Majd kiemelten megdicsérte azokat a dolgokat amiben kezdő létemre ügyes voltam.

Másodjára átmentem minden gond nélkül.

Most, hogy megvan a jogsi, én is rájöttem mennyire nem fair módon állnak hozzá sokszor a vb döntéséhez. Pl a kedvencem: "megbuktam mert a vb szerint több mint 30 centire álltam meg a szegélytől, pedig nem is volt csak 25"

Na de könyörgöm, az milyen messze van már?! Még jó, hogy nem az út közepén parkol le.

Én sokat küzdöttem a parkolás megtanulásával, még 2 plusz órát is vettem emiatt. De megtanultam és úgy beállok, hogy 2 centire vagyok a szegélytől.

Csak úgy zárójelesen: Velem szemben még akár előítéletes is lehetett volna bármelyik vb, mert 24 éves szőke nő vagyok. De senkit nem érdekelt, és ez így van jól. A lényeg, hogy megtudom-e csinálni a feladatokat. Elsőre hibáztam, másodikra nem. Nekem nem ciki felvállalni, hogy elsőre bizony hibáztam. Nem tudom más miért érzi annak, és hárítja a felelősséget másra.

De persze mindettől függetlenül, elképzelhető, hogy előfordulnak túlkapások... De nem olyan gyakran mint ahogy hisszük.