Hogyan befolyásolja a forgalom a lakosság egészségét?

Közvetlenül:

1. Zajszennyezés. A járművek által kibocsátott zaj stresszt okoz és terheli az idegrendszert. Hosszú távon akár halláskárosodással is járhat (de azért ehhez már tényleg közel kell lakni az úthoz és nyitott ablaknál hallgatni évekig). Zajvédő fallal részlegesen, alagúttal szinte teljesen kivédhető hatás.

2. Légszennyezés. Légúti megbetegedésekhez vezethet és csökkenti a közelben lévők teljesítőképességét (próbálj meg futni egy főút mellett meg egy parkban). Szélsőséges esetekben a szervezetben mérgező anyagok rakódhatnak le (ezért vonták ki az ólmozott üzemanyagokat). Védekezni ellene a károsanyag-kibocsátási normák szigorításával és környezetvédelmi zónákkal lehet.

3. Rezgés. Az idegrendszert kezdi ki hosszú távon. Leginkább elkerülő utakkal, súlykorlátozassal védhető ki. Fontos az utak körültekintő alapozása is.

4. Fényszennyezés. A biztonságos közlekedés érdekében sok utat kivilágítanak. A fényszennyezés rontja az alvás minőségét. Irányított fényforrások csökkenthetik ezt a veszélyt.

Közvetetten pedig az üvegházhatás erősítésének, a közlekedés mint mindennapi stressz növekedésének és a társadalom erőforrásainak egy részét elvonva (igaz, egy részét viszont biztosítva) hat negatívan.

Mindezek ellenére persze közlekedni nem ördögtől való dolog, csak ésszel kell tervezni.

Ha már a közvetett hatásoknál tartunk, van azért előnye is. Ha több is, egy mindenképpen.

Mivel a gépjárművek segítségével az ember ugyanannyi idő alatt messzebbre juthat el, ezért messzebb található munkahelyen is dolgozhat. Így lehetőség van rá, hogy a gyárak, üzemek a lakott területektől messzebb helyezkedjenek el, az általuk kibocsátott légszennyezés, zajterhelés kevésbé hat az emberekre munkaidőn kívül.

(helyette ott vannak a közlekedés hatásai, minden esetben egyedi kérdés, hogy melyik jobb)