Meddig tart egy vasúti főjelző hatálya? Lent kifejtem.

A vasútnál nem ugyanaz a logika, mint közúton , bár valóban van olyan jelzés, amit nem más jelzés, hanem egy bizonyos pont elhagyàsa old fel, de ez a kevésbé jellemző eset.

Szóval alapvetően egy következő jelzés fogja feloldani az említett 80 km/h limitet. (Ennek van is hátránya akkor, amikor igazából a korábbi , csökkentett sebesség már nem indokolt, de muszáj azt tartani.)

Olyan nem fordul elő, hogy egy főjelző neked legfeljebb 80 km/h-val tovább haladást engedélyező jelzést mutasson de utána ne legyen semmi fedezendő pont, pl egy váltó. Ott értelem szerű, amint a vonat utolsó járműve is elhagyta a váltókörzet utolsó kitérő állású váltóját, emelheted a sebességedet a következő jelző jelzési képének függvényében.

Egy olyan eset van, amikor legfeljebb 40 km/h-val továbbhaladást engedélyező jelzést kapsz, nincs váltókörzet a jelző után és a következő jelzőn megállj jelzés várható (két sárga), ez pedig az, amikor két biztosított főjelző között nincs meg a tényleges fékút távolság. Ilyen esetben ha a második főjelző továbbhaladást tiltó jelzés (beleértve a hívót is) van, akkor a távolság hiánya miatt már a rá előjelzést adó főjelzőt is csak legfeljebb 40-el közelítheted meg.

Egyébként a kérdésedre nincs egzakt válasz, mert a jelzési utasításunk tartalmaz egy ilyen mondatot:

A továbbhaladást engedélyező jelzések jelzik az érkezési és továbbhaladási sebességet, ugyanakkor előjelzést adnak a következő jelzőn várható jelzésre is.

Magyarul, ha téged egy állomáson egyik átmenő fővágányról sárga zölddel átcsavar a másik átmenő fővágányra, akkor hiába kaptál 40-re sebesség jelzést, a kijárati jelzőn lévő zöld vagy sárga fény miatt amint lejöttél a váltóról húzhatod a vágányra engedélyezett legnagyobb sebességgel.

0%-os lettem a "Van utána váltó." hozzászólásommal, ami megmosolyogtat. Mondjon valaki egy olyan helyet, ahol rendszeresen 80-as jelzés van, de nincs utána semmi. Az más, hogy pl. korszerű állomási biztbereknél ki lehet vezérelni a maximálistól kisebb sebességű továbbhaladást engedélyező jelzést, akár 80-at is a bejáratra.

Ugyanis üzemszerűen ilyen, hogy 80, de nincs utána váltó, nincs. Olyan viszont van, hogy 40, és nincs utána váltó. Ugyanis alapesetben ha egy jelző vörös, az előtte lévő jelző sárga. Ha nincs meg az általános fékúttávolság a két jelző között, akkor viszont a vöröst megelőző jelző két sárga, az azt megelőző pedig villogó sárga, így biztosítva, hogy 40 km/h-val érkezzen az előző jelzőhöz, ahonnan már biztonságosan meg fog tudni állni.

Ilyen van például Budapest-Keleti és Kőbánya felső közt, ahol a térközök a szokásostól rövidebbek, így eggyel több térközt tudtak kialakítani, cserébe ha pl. Kőbánya felső bejárata vörös, akkor az utolsó térközjelző két sárga, az azt megelőző pedig villogó sárga. De ugyanezt a sémát követi az a helyzet is, amikor pl. az utolsó térközben egy vonat áll, a mögötte lévő térközjelző vörös, az az előtti két sárga, az az előtti villogó sárga.

Normál térközöknél nem találkozol két fénnyel továbbhaladást engedélyező jelzésekkel, eleve csak három lámpahelyesek a térközjelzők általában, kivéve az ilyen rövid térközös megoldásoknál, mert abban az állomásközben négyoptikásak a térközjelzők is.