Melyik jogszabály melyik pontja alapján bírságolhat rendőr a más kapuja előtt történő parkolásért?

Szabálysértési törvény:

178. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (224. §)

[link]

Igazán nem a kérdésed a kérdésed (hiszen arra az utána írt kiegészítésben megadtad a választ), hanem a kiegészítés kijelentő mondata.

A 4-es válasz (2021. nov. 13. 18:59) igen jó „tipp”, azzal a folytatással, hogy „hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedhet.” [*¹]

A lehetséges összeghatáron belül a bírságoló határozza meg a tényleges összeget; bár ez nem egyéni alkalmi döntés szokott lenni, hanem az adott területen illetékes parancsnok szokta megszabni.

Ötezerrel maradék nélkül osztható összeget szoktak kiszabni, mert ez maradék nélkül átváltható közérdekű munkára (a megbírságolt kérésére), illetve szabálysértési elzárásra (a megbírságolt kérésére, illetve bírósági határozattal, ha meg sem fizeti és közmunkával sem váltja meg).

A közúti közlekedéssel kapcsolatban a KRESZ-en kívül van még jónéhány szabályozás; az ezekben meghatározott kötelesség elmulasztása vagy tilalom megszegése: szabálysértés.

A jogalkotó a leggyakoribb, illetve az általa súlyosnak ítélt szabályszegésekre kötelezően alkalmazandó (országosan egységes) bírságösszeget állapított meg, a többi esetén a Szabálysértési Törvény (válaszomban *¹ jelölésű) tól-ig határai között, területenként eltérő bírságösszegeket szabnak ki.

A kötelezően alkalmazandó bírságösszegeket tartalmazó jogszabályok a megjelenésük éve szerinti sorrendben:

• 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről.

• 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról.

• 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

És mivel több esetben a KRESZ adott szabályhelyére vonatkozóan állapítanak meg bírságösszeget:

• 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, azaz, a KRESZ.

A kérdezett, megsértett szabályhely: KRESZ 41. § (2) c) „Tilos várakozni, ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza”. Ez a jogszabályhely egyik kötelezően alkalmazandó bírságösszeget meghatározó jogszabályban sem szerepel.

A környékén – 42. § (2) – szerepel az a), b) és e) pont. [*²]

Általában figyelnek arra, hogy ne legyen aránytalanság a kötelezően alkalmazandó összegű és az így meg nem határozott összegű bírságnál. Például, ha a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h, és valaki több mint 15 km/h-val túllépi, de nem több, mint 25 km/h-val (azaz, 66 km/h–75 km/h sebességgel halad), akkor a kötelezően alkalmazandó közigazgatási bírságösszeg 30-ezer Ft. Ha kevesebbel lépi túl, akkor nincs kötelezően alkalmazandó bírságösszeg, 5-ezer Ft-tól 50-ezer Ft-ig szabható ki bírság. De, csúnyán nézne ki pl. 62 km/-h-ért 40-ezer Ft-os bírságot megállapítani, mikor 75 km/h-ért csak 30-ezret lehet.

A kérdezett esetnél nem lehet ilyen matematikai arányítást tenni. A gyakorlati bírságösszegek azt mutatják – én is így gondolom helyesnek –, hogy egy kapubejáró elállását jóval magasabb összeggel büntetik, minthogy valaki például lakott területen kívüli főútvonal úttestjén várakozik (Utóbbira van kötelezően megállapított bírságösszeg). A főútvonalak nem olyan keskenyek, mint egy 5-számjegyű mellékút, a szabálytalankodó legfeljebb rövid várakozás után kikerülhető. A kapubejáró elállása esetén viszont se ki, se be nem lehet közlekedni. A válaszbeli példákból is látszik, hogy a különböző helyeken nem egységes az emiatti bírságolás; ahol magasabb, jobban elveszik a kedvet az ilyen otrombaságtól. Nem érzem igazságtalannak a bírságlehetőség felső határát sem. Az előéleti pontrendszer (büntetőpont) egész méltányos, emiatt akkor sem jár pont, ha megállapítják a vezető személyét.

┌─ *¹ 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 99. § (2) ─┘

┌─ *² 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet

• 6. melléklet 35. pont, a KRESZ 41. § (2) a) megszegése esetén a helyszíni bírság kötelezően alkalmazandó mértékei: helyszíni bírság 10-ezer Ft, pénzbírság 20-ezer Ft. „Tilos várakozni a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén”

• 6. melléklet 35. pont, a KRESZ 41. § (2) b) megszegése esetén a helyszíni bírság kötelezően alkalmazandó mértékei: helyszíni bírság 10-ezer Ft, pénzbírság 20-ezer Ft. „Tilos várakozni lakott területen kívül főútvonal úttestjén”

• 6. melléklet 35. pont, a KRESZ 41. § (2) e) megszegése esetén a helyszíni bírság kötelezően alkalmazandó mértékei: helyszíni bírság 10-ezer Ft, pénzbírság 20-ezer Ft. „Tilos várakozni az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett”

És nem szerepel így, kötelezően alkalmazandó bírságösszeggel:

• KRESZ 41. § (2) c) „Tilos várakozni ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza”

• KRESZ 41. § (2) d) „Tilos várakozni, ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja” ─┘