Parkolás csak állandó lakcímmel?

Milyen matrica?

Amúgy bérelsz egy garázst is vagy megállsz olyan helyen, ahol nem kell parkolási díjat fizetni.

Sok helyen mindig is csak lakóhelycímmel (réges-régi néven: állandó lakcím) lehetett ilyen kedvezményt igénybe venni. Nem akarták, hogy tényleges ottlakás nélkül, névleges tartózkodási címmel (réges-régi néven: ideiglenes lakcím) lehessen ilyen parkolási lehetőséghez jutni.

Nem a főbérlő dönti el, engedi meg, hogy miféle legyen a lakcímed. (Amúgy, bizonyára nem főbérlő, mert nem bérlő, hanem bérbeadó tulajdonos; a lakcímbejelentés szempontjából: szállásadó.)

┌ „A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.” ┘

Vagyis, az elsőként bejelentett érvényes és így egyetlen érvényben levő lakcím csak lakóhelycím (~állandó lakcím~) lehet, mert nem felel meg a tartózkodási hely fogalmának. Az érvénybe hozott másik lakcím pedig csak tartózkodási hely cím lehet (~ideiglenes lakcím~).

Az ingatlanbérbeadók tévhit miatt tartanak a lakóhelycímként történő bejelentéstől, úgy tudják, hogy az tulajdonhoz kapcsolódó jogokkal jár. Pedig, semmilyennel, az csak egy cím. A bérleti szerződés tartalmazza a jogokat: mit, milyen feltételekkel használhat. A törvény tisztázza is: ┌ „A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.” ┘

A lakcímbejelentés az érintett személy törvényi kötelezettsége. ┌ „A szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.” ┘ Vagyis, ha van bérleti szerződés, akkor annak bemutatása elegendő a lakcímbejelentéshez, hiszen azon már a szállásadó hozzájárult az ottlakáshoz; nem kell a bejelentőlapot is elfogadóan aláírnia.

Ha netán nincs lakóhelycímed (~állandó lakcím~), akkor nem tudom, hogyan tudtad tartózkodási helyként (~ideiglenes lakcím~) bejelenteni? Ha viszont van, akkor az ottani kijelentkezés nélkül nem jelenthetsz be még egy lakóhelycímet (~állandó lakcím~), akármihez járul, vagy nem járul hozzá a szállásadó.

Az idézett jogszabályi részek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. törvényből valók.

A jogszabály hatályos teljes szövege elolvasható:

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár).