Székesfehérvár belvárosában mi volt az az ipari létesítmény, ahová a vasútállomástól északra kanyarodva (szinte hajtűkanyart írva le) ment be egy iparvágány?

13

Az 1941-ben alapított Székesfehérvári Könnyűfémmű területére is bement egy vágány, ma Alcoa-Köfémnek hívják.

#12, a fűtőerőmű nem a gázgyárból lett, csak mellé telepítették a századfordulón mint szénerőművet (mind2 szenet használt). A gázgyár a 60-as évekig működött mint olyan, de azóta is ott van a földgázszolgáltató telephelye és nyomáscsökkentő állomása.

Az erőműből is ekkortájt lett fűtőerőmű, mert a távfűtés is ekkor indult a lakótelepek építésével. Sőt az iparvágány is csak a hatvanas években került oda, de a nyolcvanas évektől már csak kisegítő szerepe volt, mert egyre inkább közúton hozták a szenet, illetve alapértelmezetten át is tértek gáztüzelésre. Az utolsó vasúti szállítás kb. a kétezres évek közepén volt (amiről tudok), pakurát hoztak vonaton, amikor vmi belszláv elszámolási vita miatt nem jött gáz Magyarország felé se. De előtte eléggé ki kellett takarítani a pályát, mert már a fa is kinőtt rajta.

#13, a bicskei vonalon még tán a 90-es évek előtt megszűnt a menetrendi forgalom, Lovasberényig használták néha mint iparvágányt, de legutóbb azt is felszedték, csak a Köfémig van meg, azt viszont használják is (illetve még az Alba ipari zónában meg a Fevita hűtőháznál is vannak még vágányok, néha oda is megy vmi).

A Mártírok útja és a kórház között régebben se voltak komolyabb ipari üzemek, csak raktárak (talán a Zöldért volt ott a legnagyobb), viszont adta magát, hogy oda is bemenjen a vasút, ne kelljen az állomástól az utolsó száz méter miatt autóra átrakodni.

Érdekesség amúgy, hogy pont mikor az erőművi vágányt létrehozták, megszüntettek egy hülye hajtűkanyart a bicskei vonalon. Addig a kórház felé ment a vonal (egy részéből lett az iparvágány), majd a Taliga dűlőnél vissza, tovább a mai nyomvonalon (ami már csak a Köfémig visz). A vonalon máshol is voltak ilyen kanyarok eredetileg. Azért épült úgy a századfordulón, mert volt egy támogatási rendszer, amiből lehetett helyiérdekű (magán)vasútvonalakat építeni, de csak x km felettiekre járt. (Gondolom megvolt, kiknek szánták volna a pénzt.) Itt ügyesen így oldották meg, így nem tudtak mit tenni, nekik is járt a támogatás.

#18 Nagyon szívesen. Örülök, hogy négy év után is idetaláltál.

Ezen a linken találtam néhány fotót az említett utolsó szállításról:

[link]

Ilyenkor eszembe jut, mennyire zavarérzékeny is a civilizációnk: vhol elzárják a gázcsapot, tőlünk fgtlen nézeteltérés miatt, aztán szakembereink vért izzadva kereshetik a megoldást, mire elegek a gáztározók (merthogy max a háztartások közvetlen igényeit fedezik, egy ideig), hogyan lehet egy nagyváros távfűtését hirtelen más energiaforrásra átállítani (nyilván megvan rá a kiépített rendszer, de x éve nem üzemelt), máskülönben megfagynak az emberek (idősek, pici gyerekek!), vagy melegedőt kell nyitni több tízezreknek (de hol? ott hogyan fűtenek?), vagy ami még rosszabb, néhányan szeméttüzelésű stb. kályhát barkácsolnak a lakótelepi szoba közepére... És itt csak egy orosz-ukrán elszámolási vita volt, nem pedig ipari katasztrófa, szabotázs vagy harci cselekmény, amire talán szintén létezik vészforgatókönyv, de azt se tudni, mikorra tehető a szolgáltatás helyreállítása.