Mi van akkor ha autónál más a tulajdonos s más az üzembentartó, a biztosítás megkötése az üzembentartó nevére szól és úgy van megkötve, hogy csak ő vezetheti, de a tulajdonos mégis vezeti, s ütközik ?

Magyarországon a biztosítás nincs egyetlen személyre korlátozva, olyan nincs, hogy csak az üzembentartó vezetheti a járművet.

A fenti esetben ha a tulaj a vétlen, akkor a biztosító fizetni fogja a kárát.

Ha ő az okozó, akkor is fizet a biztosító, de az üzembentartó megszívta, mert az ő bónusza fog visszaesni.

Ha a szerződésben szerepel, hogy 1 személy vezeti, nem értelemszerű, hogy az az üzembentartó.

Lehet, hogy az üzembentartó nem is természetes, hanem jogi személy, vagy szervezet. Ilyenkor, ha csak egy személy vezeti is a gépjárművet, az biztosan nem az üzembentartó.

Nemegyszer, családban, olyan lesz az üzembentartó, aki kedvezőbb díjú szerződést tud kötni, és lehet, hogy egyáltalán nem vezeti az autót.

Még csak az sem kell, hogy vezetői engedélye legyen.

↓

[link]

[link]

Magyarországon, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) esetén nem kell megnevezni a vezető(k) személyét.

Ha a szerződés kitér rá és 1 személy kerül megjelölésre, az nem értelemszerű, hogy az a szerződő üzembentartó. A fenti példák alapján lehet, hogy eleve nem is lehet.

„biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy” ← 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 3. § (4)

[link]

A biztosítási szerződés nem tilthatja meg, hogy az üzembentartón kívül más vezesse a gépjárművet; erre nincs jogalapja. És, ha egy személy van a szerződésben, az nincs megnevezve, hogy ő az üzembentartó.

Mi van, ha 1 személy van a szerződésben, de többen is vezetik? Ha káresemény esetén firtatja a biztosító, akkor lehet azt mondani, hogy ő az az 1 személy, aki éppen vezetett.

Egyébként, például, tartományokra bontva, az is szerepel, hogy hány km-t fut a jármű, évente? Ellenőrizhetik ezt valahogy? Az is szerepel, hogy hány km-t fut külföldön? A szerződésekben 0 km nem is jelölhető meg. És ha soha nem is megy külföldre?

Az adatok egy része statisztikai adatgyűjtés; üzleti értékelésekhez, díjképzéshez használják.

Akkor van valamennyi kockázat, ha díjkedvezményt adnak a fentiekre. Ha, pl. 5% díjkedvezményt adnak, mert csak 1 fő vezető szerepel a szerződésben.

Tulajdonképpen van egy lehetőségük, amivel próbálkozhatnak.

A KGFB törvényben van egy olyan kitétel, hogy

„34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:”

„g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.”

Jóhiszeműen feltételezhetik, hogy szerződő nem csalt a kedvezőbb díj érdekében. Viszont a díjat befolyásoló változásról (hogy mégis többen is vezetik az autót) nem tett változásbejelentést.

Nem tudom, mennyire fordítanak erre időt, energiát. Azt sem, hogy jogszerűen milyen bizonyítékokat használhatnak fel. De, itt az nem elég, hogy nem az üzembentartó vezetett. Azt kell bizonyítani, hogy 1-nél többen vezetik a járművet.

A vezető, üzembentartó számára rossz esetben ilyenkor tehát követelhetnek megtérítést, legfeljebb ötmillió forintig.

Persze, ilyenkor is lehet jogvita. Ha az üzembentartó megbíz egy szerelőműhelyt a műszaki vizsgára felkészítéssel, és a vizsgáztatással, és a vizsgahelyre jutáskor az autót vezető szerelő kárt okoz másnak (az üzembentartó ott sincs), ezt az alkalmi esetet nemigen lehet többes vezetésként elfogadtatni.