Mik a jelenlegi következmények, ha valaki lejárt műszakival használ autót illetve forgalomból ideiglenesen kivont autót használ?

Közlekedés lejárt műszakival:

• nem jár érte előéleti pont;

• baleset okozásért nem jár előéleti pont;

• lehetséges, hogy hetek óta hibásan szerepel egy jármű a nyilvántartásban; akár hosszabb időn át is.

Közlekedés forgalomból ideiglenesen kivont járművel:

• nem jár érte előéleti pont;

• baleset okozásért nem jár előéleti pont;

• lehetséges, hogy hetek óta hibásan szerepel egy jármű a nyilvántartásban; akár hosszabb időn át is. Nem írtad, hogy mi az eltérés; ha az, hogy forgalomban levőnek mutatják, az így van, amíg nincs véglegesen kivonva a forgalomból, addig forgalomban levőnek mutatják.

// Az 1-es válaszban szóba hozott biztosítói visszkereset nem ilyen egyértelmű a két kérdezett eseteben.

A KGFB törvény tételesen megszabja, hogy a biztosító mely esetekben élhet visszkeresettel, azaz, mely esetekben a vezetőtőtől, mely esetekben az üzembentartótól, és mely esetekben milyen összeghatárig követelheti a károsult részére kifizetett kárösszeget).

A lejárt műszakival történő közlekedés nincs megnevezve. Az egyetlen, ami ehhez kapcsolódóan szerepel: „az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta”. A lejárt műszakis autó nem feltétlen olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotú, amely oka lehet baleset okozásának.

Forgalomból ideiglenesen kivont járművel kapcsolatban a biztosítónak nincs helytállási kötelezettsége, díjat sem kell fizetni a kivonás időtartamára. Ha balesetet okoz, akkor a károsultnak a Kártalanítási Számla kezelőjéhez kell fordulnia, ha nem így tesz, a károkozó biztosítója oda továbbítja a kárbejelentést. A Kártalanítási Számla kezelője fizet a károsultnak, és a kifizetett összeget maradéktalanul követelheti a károkozótól. //

✎ 2/ A kérdező kommentje (2023. aug. 4. 20:07)

Vagy nem volt pontos a szöveg, amit olvastál, vagy nem figyeltél alaposan.

A közlekedési bírságok két csoportra oszthatók: közigazgatási eljárás keretébe vontak, és azon kívüliek.

Mindkettőben vannak olyanok – a közigazgatási eljárásba vontaknál nagy arányban –, amelyeknél jogszabályok meghatározzák a kötelezően alkalmazandó bírságösszeget. Ez ugyanannyi, akárhányszor is követi el valaki az adott szabálysértést, ismétlés esetén sem változik (nem nő) a bírságösszeg.

A közlekedési szabálysértések nagy részénél nincs kötelezően alkalmazandó bírságösszeg, hanem tól- -ig határt állapít meg a Szabálysértési törvény. Szeptembertől emelkedni fog, de jelenleg a helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig; hat hónapon belüli újabb szabálysértés esetén hetvenezer forintig terjed. Ennél hibás az ismereted, két okból is. Egyrészt, közel sem mindig alkalmazzák a felső határt, így közömbös lehet annak emelkedése. Másrészt hat hónapon belüli újabb szabálysértés esetén emelkedik a felső határ, nem pedig ugyanannak a szabálysértés fajtának az ismétlődése esetén. (Legyen úgy, ahogy írtad, lejárt műszaki miatt kapja a bírságot, leveszik az autóról a rendszámot. Aztán két hét múlva akár másik autót, akár másfajta járművet vezetve, de akár gyalogosként, elkövet egy közlekedési szabálysértést, amire jogszabály nem állapít meg kötelezően alkalmazandó bírságösszeget, így a bírságösszeg felső határa már hetvenezer forintra emelt lesz. De ettől még kiszabhatnak ötezer forint helyszíni bírságot is.)

Az az „50k” felső határ sem minden esetben annyi, mert kiemelt közlekedési szabálysértés, illetve szabálysértési elzárással is büntethető közlekedési szabálysértés esetén többszörös a felső határ. (Előbbire példa az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése, utóbbira példa az engedély nélküli vezetés.)

Ráadásul, a lejárt műszakival közlekedés esetén van megállapított, kötelezően alkalmazandó bírságösszeg, illetve, a kötelezően megállapított bírságösszeg felülről határolja az így le nem fedettet.

63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről hatályos szövegéből:

„4. melléklet

1. a jármű műszaki érvényességi ideje több mint három hónapja lejárt, de hat hónapot nem haladta meg: a helyszíni bírság összege forintban 20 000, a pénzbírság összege forintban 40 000.

2. a jármű műszaki érvényességi ideje több mint hat hónapja lejárt, de egy évet nem haladta meg: a helyszíni bírság összege forintban 25 000, a pénzbírság összege forintban 50 000.

3. a jármű műszaki érvényességi ideje több mint egy éve lejárt: a helyszíni bírság összege forintban 30 000, a pénzbírság összege forintban 60 000.”

A három hónapnál kevesebb ideje lejártra nincs kötelezően alkalmazandó bírságösszeg, arra az ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő általános helyszíni bírság határ vonatkozik, de nyilván 20 000 Ft alatti összeget fognak megállapítani.

A Szabálysértési törvény szerint: „99. § (3) Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.”, így még a több mint egy éve lejárt műszaki esetén is messze elmarad a bírság az „50k”-tól. (Ha az eljárás alá vont személy nem ismeri el a szabálytalanságot és/vagy vitatja a bírságösszeget, és ezek miatt elutasítja a bírság elfogadását, a rendőr feljelentést tesz, és a szabálytalanság megállapítása esetén a szabálysértési előadó a dupla összegű pénzbírságot szabja ki. Nem érdemes nem elfogadni a feleannyi összeget.)