Biztosítás probléma?

Úgy hívják az ilyet, hogy biztosítási csalás.

Igen szép büntetéseket lehet majd befizetni.

Ha online elküldtétek a szerződésajánlatot, akkor azonnal kellett volna kapni szerződésajánlat visszaigazolást; benne az általatok megadott adatokkal, és a biztosító ennek alapján adott díjajánlatával. A jogszabály 15 napot ad a biztosítónak az adatok ellenőrzésére, ha rendben levőnek találják, akkor küldik a szerződést; még nem is láthatsz az oldalukon szerződést.

Nem tudom, hogy alkusz oldalon, vagy közvetlenül a biztosító oldalán tettetek szerződésajánlatot; azzal kell tisztáznotok, hogy mi történt, mi nem, akinél megadtátok a szerződésajánlatot.

Teljesen felesleges volt elutalni az összeget, úgy meg, hogy nem is tudjátok hol tartotok, nem is lett volna szabad.

Ha minden rendben lenne, a jogszabály akkor is biztosít 60 nap türelmi időt, ami alatt az esedékes díj megfizethető. A türelmi idő alatt fennáll a biztosító díjfizetési kötelezettsége, azaz, él a biztosítás. (Mikor biztosítót váltottam, csoportos díjbeszedéssel történő fizetési módot választottam. Négy hét múlva szedték be az esedékes díjat, pedig akármikor megtehették volna. Ennyire sürgős nekik a díj.)

Az üzembentartói jogot – ami egy vagyoni értékű jog, és mint ilyen, eladható, elajándékozható – szerződésben át kell adnod édesanyád részére, és azt be kell jelentened a közúti közlekedési nyilvántartó szervhez (ügyintézési helyei: kormányablak, okmányiroda).

Ajándékoznod célszerű, mert akkor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, csak az édesanyád részére helyben kiállított új forgalmi engedély hatezer forintos kiállítási illetékét kell megfizetni.

Ajándékozási szerződésre nincs szükség, az üzembentartói jog átruházó szerződésen a „jogügylet jellege visszterhes/ingyenes” szövegrészben az „ingyenes” szót kell aláhúzni. Ezen kívül okmányokkal (személyazonosító, anyakönyvi kivonat) be kell mutatni az egyenesági rokonságot.

Viszont szükség lesz az édesanyád nevére szóló kötelező gépjármű-felelőségbiztosítási szerződésre, vagy legalább szerződésajánlat visszaigazolásra. Az üzembentartói szerződésen az üzembentartó használatába átadás időpontjaként a biztosítás kezdőnapját kell megadni; akkor minden egyezik. (Akár fordítva is történhetett volna, hogy már meglenne az üzembentartói szerződés, és annak alapján kötöttétek volna a KGFB-t.)

Üzembentartói jog átruházásakor nincs szükség előzetes eredetiségvizsgálatra.

Nem tudom, milyen büntetésekre gondol az 1-es válasz (2022. szept. 6. 21:19) írója.

↑ 3/ - 5/ (2022. szept. 7. 11:34, 12:48, 12:50) kérdezői kommentekhez

• Ha díjnemfizetés miatt szüntette meg a biztosító a KGFB-t, akkor azt megelőzte a 60 napos türelmi idő, ami alatt nem történt meg az esedékes díj megfizetése.

Mivel a türelmi idő alatt érvényben volt a biztosítási szerződés és fennállt a biztosító helytállási (kártérítési) kötelezettsége, a KGFB törvény szerint „A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.”

Vagyis, a biztosítónak joga van arra, hogy a türelmi idő 60 napjára esedékes díjat követelje tőled.

• Ha az autót nem vonattad ki ideiglenesen a forgalomból, és az eltelt kb. két hétben KGFB hiánya miatt hivatalból sem vonták ki ideiglenesen, akkor a biztosítási szerződés felmondása utáni naptól, a forgalomban tartott olyan napokra, amire nincs KGFB szerződés, a Kártalanítási Számla Kezelője az MNB elnöke által megállapított fedezetlenségi díjat számít fel. (Eszerint olyan a személygépkocsi hajtómotorjának teljesítménye, hogy ez 910 Ft/nap.)

Ezt azonban csak nyilvántartják, megfizetned akkor kell, ha öt éven belül KGFB szerződést akarsz kötni. Ugyanis, a KGFB törvény szerint „A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.”

Ti most épp arra készültök, hogy nem te kötsz KGFB szerződést az autóra.

• Ha megtaláltad édesanyád szerződésajánlatát a biztosító oldalán, akkor már nem ketyeg tovább a napi fedezetlenségi díj, ugyanis a szerződésajánlatban szereplő biztosításkötés első napjával kezdődően már nem számolják fel.

Nem az számít a fedezetlenségi díj végső határnapjánál, hogy mikor végzed el a bejelentést a kormányablakban, okmányirodában, hanem az, hogy meddig nincs KGFB szerződés.

Arra kell ügyelnetek, hogy az üzembentartói szerződésen a használatba adás/vétel napja egyezzen a KGFB szerződésajánlatban szereplő kezdőnappal. Ha az üzembentartói szerződésen korábbi időpont lenne, akkor édesanyádnak keletkezne fedezetlenségi díjas időszaka. Ha az üzembentartói szerződésen későbbi időpont lenne, akkor a biztosító visszautasítaná az ajánlatot, mert akkor édesanyád még nem volt sem köteles, sem jogosult KGFB-t kötni, hiszen nem ő volt az üzembentartó.

Ha már a biztosító nem küldött szerződésajánlat igazolást, meg kéne próbálni a talált helyről kinyomtatni; ha nem lehet, akkor viszont sürgősen kérni kell a biztosítótól írásos (elektronikus, vagy papíros) szerződésajánlat igazolást. Ugyanis, az üzembentartói szerződésen szereplő naptól 15 nap áll rendelkezésre, hogy bejelentsd az üzembentartó személyében történő változást; a szerződés időpontját meg már „rögzítettétek” a biztosítás kezdőnapja miatt. A 15 napot viszont be kell tartani, mert késedelem esetén elektronikus értesítést kap a NAV és bírságot szab ki; a bejelentéskor kiderül az esetleges késedelem.

Az üzembentartó személyében beállt változás időpontjaként az üzembentartói szerződésen szereplő napot írják be a nyilvántartásba, nem azt, hogy mikor történik az ügyintézés. Így, a nyilvántartás szerint (aminek változásáról a KGFB Kötvény Nyilvántartó Szerv, rajta keresztül a biztosítók elektronikus értesítés kapnak) édesanyád az üzembentartói szerződésen szereplő naptól válik üzembentartóvá, neked azon a napon megszűnik a fedezetlenségi díj nyilvántartott halmozása.