Forgalomból kivonásnál a következő módszerek közül melyiknek milyen buktatói lehetnek, és melyik jár a legkevesebb kockázattal?

Várjatok, lefordítom magyarra: elbontanám a kert végébe' az ótót okosba', kiárulnám alkatrésznek, mit csináljak, hogy ne kelljen leadni a bontóba?

Nos, kockázatmentes megoldás nincs. A donorautók nem így születnek, ott más módszerrel oldják meg, hogy ne legyenek a járműnek papírjai.

Hogyan lehet egy közhiteles nyilvántartásba bevezetni szánt, teljes bizonyító erejű magánokirat hamisítás kockázatát összevetni például egy biztosítás- és adó meg nem fizetés kockázatával? Utóbbinál nincs kockázat; szabályozott következmények vannak.

1) Becsüld meg te magad a kockázatát; én azt sem tudom honnan vennék hihető afrikai címet.

2) Ennek nincs kockázata, következményei vannak.

Ha a közlekedési igazgatási hatóság tudomására jut a tulajdonosváltás – márpedig, ha bejelented, akkor a tudomására jut, be is jegyzik a nyilvántartásba –, és az új tulajdonos az adásvételi szerződésen szereplő birtokbavétel napjától számított 15 napon belül nem végzi el az átíratást, akkor

• a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hatóságilag ideiglenesen kivonja a forgalomból,

• egyben a NAV elektronikus értesítést kap, mivel állami bevétel, a vagyonszerzési illeték határidőre történő megfizetése marad el; adók módjára behajtható bírságot kap a barátod. Olyan összegűt, hogy bőven ne érje meg vagyonszerzési illeték helyett ezt fizetni. És ha a bírságösszeg kevésnek bizonyul az átírási kötelezettsége teljesítésének kikényszerítésére, akkor a NAV emeli a tétet.

És a nyakán marad az autó; a hatósági ideiglenes kivonás nem végleges kivonás.

3) Ennek sincs kockázata, következményei vannak.

Ha nem vonatod ki ideiglenesen a forgalomból – egy alkalommal, 2300 Ft eljárási illetékért legfeljebb egy év időtartamra vonatható ki, ismételhető, a kivonás időtartamára nem kell fizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást és a kivonás napját követő hónap első napjától a gépjárműadót sem; a kivonás ismételhető, és ügyfélkapu regisztrációval, vagy e-személyivel, vagy arcképes azonosítással online is végezhető –, akkor

• a szerződéses biztosító törvényben megszabott 60 napig vár az esedékes díj megfizetésére – türelmi időnek nevezi a jogszabály, és ezalatt fennáll a biztosító kockázatviselési kötelezettsége –, aztán díjnemfizetés miatt felmondja a biztosítást. Ettől kezdve napi fedezetlenségi díjat számít fel a Kártalanítási Számla kezelője, amit, ha szerződést akarsz kötni, a szerződő biztosító az első esedékes díjjal együtt köteles beszedni. A 60 napos türelmi időre járó díjat pedig követelheti a szerződéses biztosító.

• A gépjárműadót már a NAV kezeli; késedelmi pótlékkal megtoldva, behajtja.

Időbeli versenyfutás következik: az időszakos elektronikus összevetésből derül ki hamarabb, hogy nincs KGFB, vagy a NAV intézkedik az elmaradt gépjárműadó miatt; a „nyertes” időponttól hatóságilag ideiglenesen kivonják a járművet a forgalomból. A kivonástól megszűnik a fedezetlenségi díj tovább számítása, és a kivonás időtartamára ugyanúgy van a KGFB díjfizetés és a gépjárműadó fizetés szünetelése, mint a saját kérésű ideiglenes kivonás esetén.

Marad a nyakadon az autó, és ha pl. másik autóra akarsz biztosítást kötni, akkor az A00-ból indul, nem tudod a roncsnál elért bonus-malus fokozatot átvinni arra az autóra, akármilyen kedvező lenne is. A hatósági ideiglenes kivonás nem végleges kivonás.

"A hatósági ideiglenes kivonás nem végleges kivonás."

A kérdés az, hogy az ideiglenes az mennyi időt takar? Milyen következményei lehetnek? Az én Suzukimmal ez történt tavaly (a pandemia alatt járt le az ideiglenes kivonás és visszahelyezték forgalomba, nem volt lehetőségem újból kivonatni így kivonták hivatalból.