Üzembetartó maradt az előző tulaj,jogilag ové marad az autó, adásvételivel lett véve?

Ha a „vevő” nem íratta át, akkor az „eladó” a nyilvántartás szerint nem csak üzembentartó maradt, hanem tulajdonos is.

Csak üzembentartó úgy maradhatott volna, ha megtörténik az átírás, és az új tulajdonos üzembentartói szerződést kötött volna vele.

Így, mint üzembentartónak, neki kell fenntartania a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, ő a gépjárműadó alanya, és ő kapja az esetleges felvétel alapján kiszabott pótdíjakat, bírságokat.

Gondolom, azért most „kattant be”, mert megkaphatta az önkormányzattól a szeptember 15-ig esedékes 2. félévi gépjárműadó kivetést.

Bár, ebben az esetben ő sem mutatta be a nála levő adásvételi szerződést (8 napon belül kellett volna megtennie), mert akkor keresték volna a mulasztó vevőt, sőt, fél év elteltével már rég kivonták volna a forgalomból.

Ehelyett, azt tette, amit tett.

Szerintem, fordítva van, mint ahogy írtad. Ismerősöd nem autót vett, hanem üzembentartói jogosultságot vásárolt. (Az üzembentartói jog egy vagyoni értékű jog, kérhető érte pénz; csak éppen így nem az autó kerül megvásárlásra, hanem az üzembentartói jog.) Bár, így sem értem. Az üzembentartó személyében történő változást a tulajdonosnak kell bejelentenie, és azt bármikor vissza is vonhatja. Igaz, az illetéket és törzskönyv kiállítási díját a leendő üzembentartónak kell megfizetnie, ez nem történhetett meg, így nem is válhatott üzembentartóvá, aki a jogot megvásárolta.

Bárhogy próbálok is találgatni, az biztos, hogy nem úgy van, ahogy írtad.

„Hát megvették az autót,de üzembetartóival ,és az üzembetartó maradt az aki eladta az autót. Kifizették ,adásvételivel minden”

Mi az abszolút lehetetlen? Ez, amit írtál. Többszörösen.

Adásvételivel nem lehet „üzembentartóival” venni autót. Ahhoz üzembentartói szerződés kell, adásvételi szerződés tulajdonosváltozás esetén van.

Ha „üzembentaróival vesznek autót” (ez önmagában is lehetetlen), akkor az azt jelenti, hogy más lesz az üzembentartó. Vagyis, aki volt, nem maradhat; egyidejűleg egy gépjárműnek csak egy üzembentartója lehet.

Az ismerősöd fizetett az üzembentartói jogért, de ha a szerződésben, vagy hozzákötődő szerződésben nem szerepel, hogy az mennyi időre szól, akkor határozatlan időre szól. A tulajdonos úgy határozott, hogy fél évre szól. Határozhatott volna akár úgy is, hogy csak két hétre, vagy attól is rövidebb időre.

Az ismerősöd, mulasztásaival, megtakarította az üzembentartói jogosultság megszerzésének vagyonszerzési illetékét, és a nevére szóló forgalmi engedély kiállításának illetékét. Továbbá, félévnyi KGFB díjat.

Takarékos ember, de kicsit sem okos.

Lehet kapálózni, de például, a NAV nagy örömmel keresné az ismerősödet, ha kiderülne, hogy az államkincstárba már féléve be kellett volna folynia annak az illetékeknek, amit ő nem fizetett meg, mert nem ért rá kormányablakba, okmányirodába menni ezügyben. Nem a követelt illeték és a rárakódó kamat lenne nagy összeg, hanem a bírság.

És, ugyanúgy nem lenne autója. Ha nincs szerződés, hogy az adott kifizetett összeg pl. 4 évnyi üzembentartói jogosultságot biztosít, akkor a tulajdonos szerint lehet az csak félévre elegendő. Az pedig letelt.

► Az igaz ,hogy a buntetes a fazonhoz ment, de a biztositast es minden mast az ismerosom fizette. ◄

És hogyan fizetett biztosítást, ha nem lett átíratva? A biztosító csak a nyilvántartásban levő üzembentartóval köt szerződést.

Ha szerinted az maradt, aki volt, akkor az ismerős hogyan kötött és fizetett biztosítást?