Mi az oka annak, hogy régen a komoly törött autókat is megjavították, ma pedig a kisebb ütközések utáni sérülések is gyakran gazdasági totálkárnak minősülnek?
Mert nagyon kevés autó volt, és az embereknek is kevés pénzük. A biztosítások sem voltak ilyen kiterjedtek.
Pl mikor az autómba bele mentek, akkor elsodortak egy 500km-es Merci kistehert is. Az én autóm 10 éves volt. Rengeteg apró hiba lett rajta, a baleset elötti értéke kb 1600€ volt. A balesetben 9000€-nyi kár lett rajta.(5 részt kellett volna festeni és 2 részt cserélni). ìgy totálkárra nyilvánították. Az autó maradványértéke 400€ lett. ìgy 1200€-t kaptunk a biztosítótol, a biztosító a tört autót is vitte volna, de csak optikai problémája volt, így még egy évet jártam vele.
De a merci 500km-el még szinte új volt. Ott is akkora kár lett, hogy a javítási érték magasabb mint az autó értéke. ìgy totál kár lett. Persze egy ekkora autónak iszonyat magas a maradvány értéke is. De a tulaj ezt sem akarta, a biztosító eladta az autót maradvány értéken és kifizette a tulajnak az egész autót.
Igazából csak részben értem.
Igaz 10 éve már de régi autóm volt nem volt benne elektronika max. az üzemanyag szeleprelé (a lámpákon és gyújtáson kívül),
mégis mikor felborult gazdasági totálkárosnak minősítették, és a fél milliós autót 200 ezresre értékelték, adtak egy garancia papírt rá hogy egy bizonyos bontó 60 000-ért átveszi a roncsot és kifizettek 140 000 Ft-ot.
A többit meg rábízták.
Azért nem értem mert ebben az esetben nem állt fen amit Írsz.
Igaz hogy nekem csak jó volt, a lámpák összetörtek, de 2*8000 Ft volt a bontóból, az új tükör 200 Ft volt, a futómű beállítás 5000 Ft és nem fényeztem újra így végül is kiemeltem több mint 100 000 Ft-ot az autóból. Nekem megérte, de nekik miért?
a gazdasági totálkár nem azt jelenti hogy nem lehet megcsinálni
az én 20 éves toyotámba hátulról belementek
gazdasági totálkár a biztosító fizetett 357.000-t
150.000-ből megcsinálnák de nem tört lámpa a festék se jött le csak egy kicsit beljebb tolták a hátulját
látszik de azóta is így használom a vizsgán simán átmegy
A biztosítottnak jobban megéri a gtk, és a biztosítónak is. A biztosítónak az eredeti állapot helyreállítása lenne kötelező. Ez elég drága lenne számlával. A biztosított meg gtk-nál megkapja az autó értékét (egy meghatározott értéket), amiből vehet egy másik autót (elvileg kevesebb hibával, mint a törött). Aztán persze a gtk-s autókat is megjavítják, majd kereskedétől függően lesz belőle "sérülésmentes", meg "újszerű". Persze mindig él a lehetőség a megegyezéses fizetésre, amikor nem kell számlákat bemutatni, ilyenkor is mehet sufniműhelybe összetákolásra.
Régen (értsd pl 30-40 éve) nem volt az, hogy hegyekben álltak az autók, hogy vedd meg. Az is évekbe telt, amire kaptál egyet, még jó, hogy inkább valahogy megcsinálták.
Ne feledjünk egy nagyon fontos dolgot: egészen más a mai autók szerkezeti felépítése, mint a "régieké"!
A régi, békebeli autók acél alvázra épültek, különösebb passzív biztonsági elemek nélkül. Bármi sérült, leflexelve, áthegesztve az eredetivel azonos értékű dolgot lehetett előállítani.
A mai autók tele vannak tervezett gyűrődési zónákkal, amik egy közepes erejű ütközéstől eldeformálódnak - így védik az utas testi épségét -, és semmilyen létező eljárással nem állíthatóak helyre. Akár húzópadon alakítják, akár levágják és újat hegesztenek fel, az eredeti, gyári tulajdonásagit nem kapja vissza az anyag. Nem látja el többé az eredeti feladatát, nem fogja az utast megvédeni egy újabb ütközésben - tehát ha ezek az elemek sérülnek, az autó gyakorlatilag javíthatatlan lesz, soha nem lesz olyan merev, olyan stabil, olyan biztonságos, mint új korában - mehet a kukába.
15-20 éve autóhiány volt, most már túlkínálat van. Ha akkor megcsuktad az autót, mindenáron újjáépítetted, mert ott volt Haver Miska a pálcás "kerítésheggesztő" trafóval, munkahelyről kilopott táblalemezzel és addig kínlódott vele, míg valami autóra hasonlító izé lett a végeredmény. Le is cserélhetted volna a törött autót, de nem nagyon volt mire. Nem volt minden második sarkon egy Okos Jóska, aki nímettbű' hoz neked garantáltan nyócvanezret futottat óccsóér' (amiről kiderülnek aztán turpisságok). Akkoriban még úgy működött a dolog, hogy a hajtáslánc sokszorosan túléli a biliacélból gyártott, rozsdával küzdő bódét, ha tehát sikerült nagyjából egyenesre összegányolni a lemezeket, vígan mehettél tovább.
Manapság ennek két komolyabb akadálya van. Egyrészt a hajtásláncok már nem örökéletűek. Sokkal összetettebbek a motorok, a ridegtartás jobban megviseli őket és ha valami megadja magát, az még 10-15 év után is több százezres tételt jelenthet. Egy nagynyomású szivattyú cseréje simán kerülhet annyiba, amennyit egy tízéves, közepesen lefingott dízelautó ér. Vagyis egy törött bódét nem mindig éri meg összekalapálni, ha már halálán van a hajtáslánc, mert akkor sem fog sokat érni.
A mindenhez értő Haver Miskáknak is befellegzik lassan: ma már nem meglepő a többkomponensű utascella, itt-ott ragasztással vagy lézerhegesztéssel rögzített elemekkel, kisautókban is van nagyszilárdságú acél, akadnak öntött vagy melegen hengerelt, változó lemezvastagságú idomok - ezeket már nem lehet a sufniban, Géza bácsi által tekercselt "jaó bika" trafóval hegesztgetni, MTZ-vel helyrehúzatni és ész nélkül kalapálni. A megfelelő színvonalú szakmunka pedig már 10-20 éve is drága volt. Ha annak idején nekiálltál volna szakszervizben javíttatni az autót, nem hozol ki belőle 100 ezres pluszt, sőt, rá is fizettél volna. De meg tudtad tenni, hogy otthon javítgattad. Ma már nem nagyon megy a fent leírtak miatt, egyre több sérülést kell szakszerűen javítani, így a javítási költségek egyre többször szöknek olyan magasra, hogy nem éri meg kendácsolni.
És mint írtam is: most van autó bőven, van mire lecserélni. Ha minden elsőre összejön, egy autócsere a papírmunkával együtt rövidebb idő alatt összejön, mint amíg egy oldalról meglökött bódét helyreállítanak. Ha pedig olcsóbb és gyorsabb is cserélni, akkor minek javíttasson a paraszt?
83%, azért annyira ne legyél hasraesve a mai szaroktól, pláne ne nézd le a régi szakembereket, főleg nem tudom, hogy mire fel teszed iszonyat pökhendi stílusban...
Mire egy mai csodaautót szétbont a szerelő, főleg, hogy rá van gyűrődve x darab lemez különböző alkatrészekre, az fix, hogy azokat is be kell szereznie valamilyen formában.
Most ha törsz valami frissebb vackot, egy masszává áll össze az egész, kb 30 darab eszközt kell beszerezni.
Egy régi autóban ez volt 1 darab.
Ráadásul a mai autókban már szinte minden műanyagból van, lassan már a motor is, de legalább jó drágán, egybeöntve, szétbonthatatlanul.
Szóval ezek előtt a szarok előtt nem hasraesni kellene, hanem a régieket hajtani, amíg lehet.
De ebben a hányinger sznob kivagyi világban csak az számít valakinek, aki tudja mutatni, valami értéket képviselő szarkupacot hajt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!