Tudnátok segíteni nekem egy műszaki-jellegű KRESZ kérdésben?

Normál esetben az égéstérben nagyon minimális mennyiségű olaj van.

Ha valamilyen tömítetlenség miatt olaj kerül az égéstérbe, akkor az csúnyán, kormolva fog égni, ezért lesz sötét (kékes) színű füst.

A motorban van benzin és kenőanyag is, de ezek soha nem találkozhatnak, nem is találkoznak. Ha mégis, akkor valami hiba van a motorban.

És pótolni is csak rossz motor esetében kell az olajat.

A motorolaj jár a henger közelében, de nem szabad nagy mennyiségben az égéstérbe kerülnie. Oda csak az üzemanyag és a levegő keveréke juthat be, kétüteműeknél az üzemanyaghoz kevert olajjal együtt.

Négyüteműeknél a hengerfalra felkerült olajat az olajlehúzó gyűrű csaknem teljesen eltünteti, tehát alulról nem jut be olaj, felülről pedig a szelepszárszimmerringek zárják el a vezérlést kenő motorolaj útját befelé a csatornákba, onnan pedig a hengerbe. Itt kifejezetten problémát jelent, ha jelentős mennyiségű motorolaj kerül be az égéstérbe, mert ott rosszul, kormolva ég.

Kétüteműeknél mint írtam, jut be motorolaj a hengerbe és ott el is ég. De ez így van rendjén: mivel a forgattyúsház is részt vesz a körfolyamatban, a kenés nem oldható meg máshogyan, a kétüteműek olaja pedig olyan, hogy kevésbé kormol az égése során.

A körfolyamatban viszont nem játszik közre a motorolaj, ellentétben azzal, amit írtál. A motorolaj csak ken, közvetett szerepe van. Elméletileg csak a szivattyús olajzású kétüteműeknél kell időközönként pótolni, mert ott tiszta benzint tankolunk, azzal nem juttatjuk be az olajat. Négyüteműeknél viszont két olajcsere között ki kellene tartania a motorolajnak. A legtöbb gyár olyan megengedett olajfogyasztást ad meg, ami mellett az olajcserekor felső nívóra töltött motorban a következő olajcseréig nem megy alsó nívó alá a szint.

A "kétezrenként beletőtök egy liter olajat az Astrába, osztán így nem is kő cserééni, mer' belemegyen annyi, mintha cserélném" egy másik történet.

Az idézett megfogalmazásban fel sem szabadna tenni úgy a kérdést, ha komolyan veszik, de ebből is látszik, hogy még a vizsgáztatók is lazán állnak a műszaki kérdésekhez, tehát neked sem kell azt részletekbe menően tanulni, a KRESZ a lényeg.

Kaptál már válaszokat, jó is az, ha érdekelnek a miértek, de visdza is lehetne fordítani a kérdést a kérdezőhöz, hogy dízel motorról van szó, vagy benzinesről?

A két motor működése némileg eltérő, a dízelek hajlamosak fekete kormos füstöt okádni, ha rosszul működnek, de mennek, a benzin motor "csak"kék füstöt ereget, ha eszi az olajat.

A jármű vezetőjének elég azt tudni, hogy a gép beteg szervizelésre szorul... a műszaki kérdéseknek ennyi a lényege.

Régen volt gyakorlati vizsga, kereket, izzót kellett cserélni az autókon, manapság már némelyik autón egy izzócseréhez le kell bontani az autó elejét, szerszámok, szaktudás nélkül jobb, ha hozzá sem nyúlnak.

Az elméleti vizsgán van néhány műszaki kérdés, amit nem.árt tudni, de még az oktatók is úgy állnak hozzá, ha a tanuló az összes műszaki kérdést elhibázza, de a KRESZ-t tudja, nem bukhat meg a vizsgán Műszaki kérdéssel max 5 pontot lehet szerezni, vagy veszíteni. 10 hibaponttal még sikeres a vizsga.

Válasz': ócska dízel szutyok

Benzines max kék-esetenként fehér-füstöt ad ki magából

Az a probléma hogy a megadott válasz, csak "olajcseppeket" említ, és ebből nem derül ki, hogy benzines vagy gázolajos motorra gondoltak.

Az is pontatlan megfogalmazás, hogy "sötét füst".

Mert lehet sötétkék füst (széthajtott benzines) sötétszürke füst(sokat zabáló benzines) vagy kimondottan fekete füst(túletetett diesel) stb.

Továbbá az "olaj" megnevezés -csak így magában- azért is zavaró, mert más a motorolaj (ami kenést biztosítja) és más a gázolaj(ami üzemanyagként szolgál).

A motorolajnak semmi keresnivalója az égéstérben és a kipufogóban, ahogy a gázolajnak sem kívánatos a jelenléte a forgattyúsházban és a kenési rendszerben.