Fék keményedés, fék nem működés nagy teljesítményű autóknál, konkrétan mi ez?

Kis teljesítményű autóknál még inkább fennáll a veszély, azoknak a féke is gyengébb.

Ahogy előttem is írták, túlmelegszik. Az üzemi fék a mozgási energiát hővé alakítja. Minden nagy fékezésnél felforrósodik a tárcsa meg a fékbetét. A hő egy részét elviszi a futúmű (nagy fém alkatrészek) a másik része meg a levegőnek adódik át.

De a visszahűléshez idő kell. Ha többet fékezgetsz, mint ahogy vissza tud hűlni, akkor elmelegszik, és jóval gyengébb lesz a fékhatás.

Ezért is kell motorfékkel legurulni a hegyről.

Valódi felkeményedés nincs, ez egy érzéki csalódás azért, mert hiába taposod a féket, az autó alig lassul. Adott lassuláshoz nagyobb pedálerő társul.

A fékbetét tárcsával érintkező felülete annyira felmelegszik, hogy gázok (füst) kezdenek belőle kiválni. A betét egy rendkívül vékony gázpárnán kezd lebegni, aminek a súrlódása viszont rendkívül kicsi.

Erre sokféle megoldás van, az egyik az alap műgyanta (nevezik organikus betétnek is) mellett fémeket is tartalmazó (szinterezett) fékbetétek. Előnyük, hogy minél több fémet tartalmaznak, annál alacsonyabb lesz a gázképződés, annál magasabb hőmérsékletig működnek. Hátrányuk, hogy minél több a fém, annal erősebben kopik a tárcsa (a betét fémkeverékét és a tárcsa anyagát mindig egymáshoz, és a várt felhasználáshoz tervezik)

Másik megoldás a furatolt és/vagy mart tárcsa, aminek a felszínébe vájt lyukak a gázokat elvezetik.

Aztán ezeknek a megoldásoknak millióféle variációja.