A dízel autók csak "rövid távon" tudnak egy hasonló teljesítményű benzines autó mellett elmenni?

A benzineseket általában magasabb fordulatig lehet pörgetni, viszont alacsonyabb fordulaton kevesebb a nyomatékuk.

De ebben az esetben lehet, hogy az áttétel volt más, a barátod kocsijában rövidebb áttétel (váltó, difi) volt, így hamarabb felgyorsult, de a max fordulaton is alacsonyabb volt a sebessége.

Igen, rajt után a dízel gyorsulása jobb lehet a nagyobb alacsony fordulati nyomaték miatt, majd a benzines behozza, miután az is elérte a nyomatékcsúcsot. De a konkrét esetben sok múlik a sofőrön is, hogy hogy kapja el a rajtot. Túlzott kaparás miatt is lemaradhat, de túl óvatos rajtolás miatt is.

A csúcsértékeken kívül számít a motor karakterisztikája is, mivel a fordulatszám nem fix. Ha megnézed, egy új, turbós motor sokszor jobb gyorsulást produkál, mint egy hasonló teljesítményű, de régi, szívó motor. Ez azért is van, mert úgy fel tudják már próbálkozni, hogy a forgatónyomaték egy elég tág fordulatszámtartományban állandó.

Na most úgy illene hogy benzines turbót ,dízel túrbóhoz hasonlítunk és akkor a dízel elvérzik egyből.

Persze itt az a kérdés hogy turbodizel és szívó benzines. Ott az szokott lenni amit írsz, a dízel leforog 4 ezerig és nagyot húz az elején már 1000től de jön a 4 ezer ott meghal ,váltani kell. A benzines leforog 7 ezerig vagy afölé is, tehát amíg a dízeles vált egyet kettőt, a benzines lehagyja. Az egyik lent használható a másik fent ,de a benzinesnek hosszabb az egy fokozat alatt használható fordulatszámtartománya és itt van előnye.

Igazából a dízel nyomatéka arra jó, hogy ne kelljen padlózni.

A 90 lóerős benzinest bármelyik dízel megveri, benzin 90 lóerő az semmi!

Én a 116 lóerős dízelemmel max. egy 140 lóerőst tudnék megverni, egy honda civic-kel szemben lomha vagyok.

Nem, ezt úgy illene, hogy két egyforma felépítésű autót hasonlítunk. Fel kéne már fogni, hogy ha egyforma a két autó, a két motor teljesítménye, jelleggörbéje és a motorhoz méretezett hajtás is akkor egyformán is fognak gyorsulni hajtóanyagtól függetlenül...

Ha valamelyik elhúz akkor vagy erősebb volt a motor vagy jobb volt a súly/teljesítmény vagy áttétel aránya. És rohadtul nem a benzinen vagy a gázolajon múlik a dolog, se nem a turbón.

Egyetlen dolog múlik a hajtóanyagon az pedig a tuning. A benzinest már relatív kicsi 2-2.5 liter mellett fel lehet húzni ezer lóig a magas turbónyomással. Dízelt jó ha 400-ig tolod így, több turbónyomást már nem bír el. Vagyis de, de oda már olyan blokk kell, meg olyan méretek amit pickupokba szerelnek mert más nem bírja ki. Ott viszont jön egy újabb probléma a súly és légellenállás.

A teljesítményt pedig a lóerő határozza meg még mindig. Az pedig nyomaték x fordulat. Dízelnek magasabb a nyomatéka, mert alacsonyabb a fordulata. A benzinnek magasabb a fordulata ezért alacsonyabb nyomaték kell neki ugyanakkora erőhöz. Ergo ugyanazt a motort kapod, csak más hajtja meg más fordulaton dolgozik, de egyformán fognak menni.

Nyilván nincs két ennyire egyforma eltérő hajtóanyagú autó, de a képlet akkor is ez. Nem a hajtóanyagtól gyorsabb, hanem az erősebb motortól vagy az optimálisabb szerkezettől.

Jellemző, hogy a dízelek 80-100 km/h-ig jól mennek, aztán elfogy a szufla, a benzinesek meg akkor kezdenek jól menni.

Ezt mégis honnan szedted elő. :D