Hogy álljak neki megnézni, hogy miért fog be az autó hátsó féke?

Dobfékeknél a "befogás" az esetek 90%-ában a betétek kopásából adódik. Ha autószerelőnek tanulsz, biztosan mesélték már a dobfék működését: a két pofát megnyomja a fékkulcs vagy a fékmunkahenger, a forgásirányba esőt "viszi magával" a forgó dob, nagy fékereje van, a másik kevesebbet tesz hozzá a lassításhoz (szimplex féknél, de a duplex dobfékek mára kihaltak). Ha a betétek kopnak és a dob átmérője - kopás vagy szabályzás miatt - növekszik, a munkahenger többet nyom, az első betét már nem úgy fekszik fel, mint kellene neki, nem szépen, körkörösen nyomódik hozzá a dobhoz, hanem a munkahenger felőli vége hamarabb kezd lassítani, a dob könnyebben elkapja és annyira megfeszíti, hogy a rugó nem tudja visszahúzni. Ilyenkor segít a betétcsere és - ha szükséges - az új betétek dobhoz igazítása. És éppen ezért van az, hogy a dobot nem addig lehet szabályozni, amíg Okos Jóska le tud belőle szedni az esztergán, hanem addig, amíg el nem éri a gyár által megengedett maximális belső átmérőt. Ha ezt túlléped, a munkahenger már nem jól dolgozik, a betétek is "keresztbe állnak", a dobfék nem úgy működik, ahogy kitalálták. Igaz, ezt az ügyes magyar autószerelők meg tudják oldani: vaslemezből kis papucsot hajtanak a betét munkahengerre felfekvő vége alá, azt' nincs is probléma.