Mi az az indítómotor?

A motor valóban a tüzelőanyag és a levegő keverékétől, illetve ennek a gyújtóberendezés által történő meggyulladásától működik (vagy épp az öngyulladástól, ha Diesel-motorról van szó). Azonban a négyütemű munkafolyamat második része a sűrítés. Ha ez elmarad, akkor a teljesítmény drasztikusan csökken, így hiába szikráztat az ember a hengerben, ha ott épp légköri nyomáson van a keverék, nem fog akkora teljesítményt leadni a motor, hogy a következő munkaütemig ne álljon meg. Már ha van benn keverék, mert ahhoz ki kell nyitnia a szelepeknek és a karburátoros autóknál lefelé kell haladnia a dugattyúnak, a külső alá csökkentve a hengerben a nyomást. A befecskendezősnél ez nem feltétel, de ott is a főtengely szöghelyzetétől függ a befecskendezés. Magától, álló helyzetből tehát nem képes működni a folyamat, ezért valamilyen külső segítséggel meg kell forgatni a motort és az egy bizonyos fordulat fölött már képes önmagát mozgásban tartani. Ha belegondolsz, nem lehet véletlen, hogy a benzinesek alapjárata jellemzően nem szokott 7-800 fordulat/perc alatt lenni. Ekkora fordulatnál képesek stabilan járni, ekkor termel egy munkaütem annyi energiát, hogy a következő munkaütemig a motor ellenállása nem fékezze le a forgást. Régebben a megforgatást kurblival végezték, motorkerékpároknál elterjedt volt a berúgókar, de mára már szinte általános lett az önindító alkalmazása.

Egyébként maga az ötlet nem rossz, a start-stop rendszerek fejlesztésének legújabb iránya épp az, hogy megfelelő szöghelyzetben álló főtengely esetén az egyik henger gyújt, ez kissé visszafelé forgatja a motort (legfeljebb 1/2 főtengelyfordulatot), ettől egy másik hengerben sűrítés lesz és abban a hengerben gyújtva be tud indulni a motor.