Miért nem gyártják a karosszéria elemeket műanyagból?

Voltak próbálkozások, a Renault Alpine V6 (1986) karosszériaelemei üvegszálas anyagból készültek. Helyette az alatta lévő vázszerkezet az, ami korrodálni kezdett.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=3DU..

Azért mert amik fémből vannak azok az elemek vagy az autó súlyát tartják, vagy ütközéskor védik az utasokat.

Tény hogy van pár rész ami lehetne műagyagból (pl visszapillantók), de az emberek meg nem akarnak műagyag autót venni.

Vannak próbálkozások a műanyag karosszériaelemekre. Ezek eredménye igen vegyes.

Először is: tévhit, hogy a műanyag feltétlenül időtállóbb, mint az acéllemez. Nem rozsdál, az igaz, de az UV-fény a műanyagok többségét kikezdi. Nem is a rozsda szokott velük végezni, hanem az UV hatására sprőddé válnak, erre esetleg még a hideg is ráerősít (hideg hatására sokkal jobban ridegednek a műanyagok, mint az acél), aztán a rögzítési pontokon ébredő fárasztó igénybevétel (remegés, ismétlődő tekeredés, húzás) hatására szépen bereped az anyag és lehullik a helyéről a karosszériaelem.

De van más gond is a műanyaggal. Például nehéz rögzíteni a fémvázra. Az acéllemezt lehet szegecselni, csavarozni, hegeszteni, vannak lehetőségek. A műanyagot is lehet csavarozni vagy szegecselni, de egyrészt a kötéseknél előbb-utóbb kitöredezik, másrészt jelentősen eltér a hőtágulási együtthatója az acél értékétől, ezért a két anyag találkozásánál szinte mindig mechanikai feszültség lesz jelen. Erre jó megoldás a ragasztás, mert kiegyenlíti a feszültségeket, de a ragasztott elemekkel még mindig nincsenek hosszú távú tapasztalatok.

A karosszériaelemek egy része nem csak burkolóelem, hanem terhet is hordoz. A küszöb például szeret rohadni, de önhordó karosszéria esetén tartóelemként is működik. Vannak műanyagok, amelyek szilárdsága elegendő erre a célra, de az acélhoz hasonló, jól megmunkálható, jó szilárdságú, ám kellően rugalmas, -50 és +50 Celsius-fok között jól tervezhető szilárdsági jellemzőkkel bíró és nem utolsósorban olcsó műanyaggal még adós a vegyipar.

A végére hagytam, de nem lényegtelen: a gyűrődőzónák kialakításában is akadnak problémák. Frontális ütközésnél a műanyag lökhárító és sárvédők jók, de a gyalogosgázolásnál rendkívül fontos motorháztetőt még mindig fémből a legjobb készíteni. A fémlemez (legyen akár acél, akár alu) tud gyűrődni, a ráeső gyalogos energiáját tompítja, kisebbet koppan szegény. A műanyag egy darabig rugalmas, aztán törik, az energiaelnyelése gyenge. Igen, tudom, ott a műanyag lökhárító: abban az energiát nem a külső, kemény héj nyeli el, hanem a benne található habosított anyag és a deformálódó fém kereszttartó.

Természetesen vannak olyan műanyagok, amikkel kiváltható lenne itt-ott az acél. Csak ezek általában igen speciális igénybevételre valók (pl. CFRP, ami a szénszálak irányában iszonyatosan szilárd, arra merőlegesen pedig törik, mint a ropi és egyébként is rideg) és olyan drágák, hogy tömeggyártásban esélytelen őket alkalmazni.

És most jön a jolly joker: hülyeség, amit írok, mert ezt már 50 éve tudták a Trabantnál, csak a mocsok ótógyárak nem akarják műanyagból gyártani az ótókat, hogy rohadjanak és minél többet el lehessen adni belőlük, ne tartsanak ki 20 évig, mint a szomszéd Trabija. Nos, a Trabantot valóban nagyrészt duroplaszt borította, de a teherviselő váz ott is fémből volt és rohadt rendesen. Akik próbálták az NDK eme csodáját, tudnak rémtörténeteket mesélni a hattyúnyakról, ami a lehető legváratlanabb időpontokban tört el, csuklós járművé változtatva a kétütemű rakétát. Ráadásul az előjelek nem látszottak, a duroplaszt eltakart mindent.

A mai műanyag karosszériaelemek is hasonló jellegűek: terhet nem viselnek, csak úgy vannak maguknak. Ezért főleg sárvédők, tetők, csomagtértetők készülnek műanyagból, mert az autó ezek nélkül is gurul. De - hála az égnek - ma már a Trabanténál erősebb karosszériákban ülünk, amiket egyelőre csak acélból vagy alumíniumból tudnak elkészíteni a szériagyártásban. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.

Vannak hétköznapi, műanyag karosszéria elemes autók. pl. renault scenic.

Legyártani lehet hogy könnyebb, de egy ütközés után cserélni kell és színre is kell fújni. Egy fém motorháztetőt ki lehet kalapálni és csak ott kell festeni ahol szükséges.

Renault scenic? csak a sárvédők müanyagok rajta. Renaultoknál elég soknál használják a müanyag sárvédőket.

egyébként olyan nincs hogy a motorháztetőn csak egy tenyérnyi helyen fényeztetsz, azt bizony telibe kell fújni (jobb esetben élnél ha el lehet választani, de ez inkább ajtóknál bevett szokás)

Igen, tudom. De az is valami.

Olyan autót még nem láttam, aminek minden kasztni eleme műanyag lenne.