Valaki el tudná magyarázni mi a kocsikban a nyomaték és annak szerepe?

A teljesítmény leosztva a szögsebességgel.

Magyarul ha van 2 autód, melyek ugyanolyan lóerősek, az egyik lehet eszméletlen gyors, de ha beszáll az anyós el se indul, míg a másik végsebessége max. 40km/h, de elhúzza a sárbaszorult kamiont is, tehát nyomatékosabb. Nagyobb vonóerő ébred a kerék-út kapcsolatban, na.:D

Képzel el, hogy biciklit hajtasz. Ott te vagy a motor. Van egy adott teljesítményed, (a teljesítmény időegység alatt végzett munka) ez a fizikumodból következik. Tudsz tekerni nagyon gyorsan, pörög a pedál mint a fene, már gyorsan mész,nem kell nagy erőt kifejtened, de pedálozol veszettül. De tudsz úgy is tekerni, hogy lassan tekersz, de majd megszakadsz, olyan erőt kell kifejtened, pl. emelkedőn indulásnál.

Nos mikor pörögsz, az a fordulatszám, mikor majd betojsz az erőlködéstől az a nyomaték. Vagy nagyon tekersz, gyorsan, vagy lassan és erősen. A kettő együtt nem megy. A fordulatszám és a nyomaték (mi a nyomaték? erő, amivel a pedált taposod, és szorozva a karral, a pedál szár hosszával, gondolj a csavarkulcsra, a hosszabbal könnyebb meghúzni a csavart azonos erővel) szorzata a teljesítmény, ami állandó (most tekintsünk el attól, hogy az emberi test fárad) az erőd ugyanaz, a "gyorsaságból" (fordulatszám) és a pedál tekerés erejéből (nyomaték) "áll össze". Tehát a két mennyiség nem független egymástól.

(A teljesítmény egész pontosan a nyomaték és a szögsebesség szorzata - mielőtt belekötnének).

A dízel motor a működési elvéből adódóan alacsonyabb fordulatszámon adja le a teljesítményét mint egy benzines motor. Úgy mondjuk, más a karakterisztikája.

Pl. nekem Hondám van, benzines, 140 lóerős. Kb. 170 Nm a nyomatéka. Létezik ugyanez az autó dízel motorral is, az is 140 lóerős, annak olyan 300 Nm körül. Sokan - helytelenül - azt hangoztatják, a nyomaték többet "ér" mint a magas fordulatszám. De ez butaság, mert a teljesítmény számít, és az a két kocsi esetén ugyanaz. Elviekben (az említett modellek a gyakorlatban is) ugyanúgy gyorsulnak. De másként. A magas nyomatékú dízel, kezdetben elhúz, mert sokkal nagyobb nyomatékot képes leadni, na de alacsony fordulatszám mellett. A benzines lemarad, de mikor a dízel eléri a 4 - 5 ezer körüli fordulatot, már váltani kell vele, no de a pörgős benzines akkor kezd csak "magához térni", és behozza a lemaradást.

Haszonjárműveknél, ahol nem magas sebességre van szükség, hanem nagy vonóerőre - amely arányos a nyomatékkal - ideális a dízelmotor, mert azonos teljesítmény mellett hatalmas vonóerőt képes kifejteni. Pl. egy kamion motor 12 - 13 ezer köbcentis, 400 - 600 lóerős, azt mondhatnánk, nem is olyan sok, viszont 1800 - as fordulatnál már váltani kell vele, ugyanakkor a nyomatéka 2 - 3 ezer Nm is lehet. Vannak mozdonymotorok, 160 ezer köbcentis is, 700 - 800 - as percenként maximális (!) fordulattal, ott már kN - ban mérik a vonóerőt.

Bocsánat, most ugrott be még valami. :D

A nyomaték tulajdonképpen a fordulatszám változtatásának képessége.