Motoroknál a nyomaték mit határoz meg?

Az a mondat, hogy nem számít hány lóerős a motor, mert a nyomaték a lényeg, az butaság.

Azt amit mi "erő" - nek hívunk, vagy azt mondjuk ez az autó vagy motor erős, jól húz, az a teljesítményt jelenti.

A teljesítmény, mint fizikai mennyiség időegység alatt végzett munkát jelent, mértékegysége a lóerő (hivatalosan a kilowatt).

Motoroknál a teljesítményt felírhatjuk a fordulatszám (egész pontosan a szögsebesség) és a nyomaték szorzataként. A nyomaték - pontosabban forgatónyomaték - erő szorozva a karjával - pl. ha egy csavart hosszabb vagy rövidebb kulccsal húzunk meg, a hosszabbal erősebben tudjuk meghúzni, hosszabb a "kar", azonos erővel nagyobb nyomatékot tudunk kifejteni.Tehát a nyomatékból és a fordulatszámból áll elő a teljesítmény. Ez a két mennyiség nem független egymástól.

Ezek mellett a motoroknak van egy karakterisztikája. Vannak pörgős, a maximális teljesítményüket magas fordulatszámon leadó motorok, és vannak alulról húzó, nyomatékosabbak. Ez függ sok mindentől, hengerűrtartalom, löketarány, üzemmód (benzines - dízel) stb. Egyik sem jobb vagy rosszabb mint a másik, hanem más. Van aki mondjuk egy 8000 ezren pörgő Honda motort szeret, de ez kevésbé nyomatékos, ki kell húzatni minden fokozatban, visszakapcsolgatni előzéskor, van aki egy turbódízelt, aminél már 4000 - nél váltani kell, mert szűkebb fordulatszám tartományban dolgozik.

A nyomaték sokat számit gyorsulásnál. De a lóerő is nagyon fontos, tulajdonképpen a kettő együtt adja ki az autó igazi teljesitményét, hiába nyomatékos egy autó, ha nincs benne sok lóerő, vagy hiába van sok lóerő benne, ha nincs nyomaték.

Például egy 150 lóerős benzines nem fog annyira gyorsulni, mint egy 150 lóerős dizel, mert a benzinesnek kisebb a nyomatéka, mint a dizelnek.

Ha ugyanakkora a teljesítmény, a dízel és a benzines elviekben ugyanúgy fog gyorsulni. Természetesen sokat számít a váltó áttételezés és más is. De most csak a teljesítmény - fordulatszám - nyomaték viszonyokat vegyük. Ekkor a 150 lovas benzines és dízel (azonos tömegű, felépítményű járművek) kb. ugyanúgy fog gyorsulni, csak másként. Alacsony fordulatszám tartományban elhúz a dízel, mert nyomatékos. De 4000 körül már váltani kell vele. Ekkor, mondjuk pl. egy benzines 1.8 Civic (nekem ilyen van) még épp hogy csak elkezd menni, váltás nélkül pöröghet akár 7000 - ig, ezért később behozza a lemaradást. Ugyanakkora teljesítmény, ugyanakkora időegység alatti munkavégzést jelent. A Hondának is van dízel és benzines változata a Civicből, mindkettő 140 lovas, a dízel persze kétszer akkora nyomatékkal rendelkezik, a gyorsulásuk gyakorlatilag ugyanaz.

A 130 lóerős 116 Nm - es motor hasonló lehet, valószínűleg egy pörgősebb motor, amit húzatni kell, nem képes akkora gyorsulásra alacsony fordulaton, mint egy turbódízel, de tágabb tartományban működik. Ha ehhez egy viszonylag alacsony önsúly tartozik, ez már egy elég fürge jármű lehet.

Ez a 130Le és 116Nm. elég érdekesen hangzik nekem.

Hát persze, mert látom motorkerékpárról van szó.

Tehát benzines, ritka belőle a dízel, szóval nagy nomatékra nem lehet számítani, de ez bőven elég egy negyed tonnás gép dinamikus mozgatásához. Igaz forgatni kell eléggé!

Általában a benzinmotorok nyomatéka ( hengerenkén 4 vagy több szelepet nézve ) a hengerűrtartalom 9%-a. Pl.: 1598ccm-es motor kb. 150Nm. A Le pedig 6%-a. A hengerenként 2 szeleppel rendelkezőbbeknél 7, 4 %-ra módosul ez az adat-kb. A motorkerékpároknál meg rövid a löket, hogy könnyen elviselje a nagy fordulatot ( versenyautóknál is-F1 stb. ). Tehát ezeknél pörgetni kell, hogy menjen, kivéve a túragépeknél-csoppereknél, ott hosszabb a löket, alacsonyabban fordulaton érkezik a nyomaték-erőkar szorzva erővel. Igaz vannak kivételek-turbós motorok-dízel motorok, azoknál más a helyzet.

Amúgy javaslom valami fizika könyv illetve mechanika könyv forgatását. Ja meg ez a 116Nm kb. olyan, mint, ha egy méter rudat befogsz a satuba vízszinttesen a végénél, majd a végére akarsztasz kb. 11Kg. súlyt. És amekkora csavaró erő lép fel a befogási pontnál, akkora a noymaték, amiről beszélsz. Mcs=lxF, Mcs-csavaró nyomaték-forgató nyomaték, l- hossz, F-erő.

Végeredményben ezt a számot referenciaként használhatod a várható húzóerő elképzelése során. Figyelembe kell venni az üzemi fordulattartományt, és az áttételezést is.

Ha pl. egy szélsőséges példa alapján egy 0-2000 RPM üzemi tartományú motorblokk adja le ezt a nyomatékot, az elég rövidke (időben) gyorsításokat fog eredményezni adott sebességfokozatban. Kisebb lesz az eredő lóerő, mint ahogyan az az előttem szólók levezetéséből is adódik. Tehát nem árt ismerni az adott jármű jellegzetes tartományait. Sebesség, üzemi fordulat, terhelés, motofordulat-nyomaték, motorfordulat - LE karakterisztikákat. Általában egy motorkerépkárnál attól függően hogy sport, endúró, túra.... nem mindegy melyik kategóriára jellemző ez a nyomaték. Endúrónál ez pl már óriási, és terepre sok. Túramotorra jó, de a LE nem fog az egekbe szökni, mert általában 6-7000 RPM a normál fordulat tartománya. Egy sport motornál, ahol a fordulat elérheti a 12000 RPM-t is, és vélhetően a karakterisztikák is egyenletesnek mondhatóak, ott a lóerő is jóval nagyobb lesz 116 Nm mellett. Kb. ugyan az a hűzóerő, de ez az erő egészen kb 3000-10000 RPM-ig húzni fog, tehát szélesebb tartományban az adott sebességfokozatban. Eredmény tovább gyorsul váltás nélkül.

Figyelj arra is, hogy hol vannak(RPM) a LE, és nyomaték csúcsok. Pörgetni akarsz, vagy szolídan birtokolni egy összvért, alacsony fordulattartományban...