Valaki segítene a Nissan Almera problémámon?

Annyit fűznék az íráshoz, hogy nem olyan ritka eset, sajos ez a francia konstrukció közel sem olyan mit amiket japánban kitaláltak!

"Egy Nissan Almera ritka esete!

AddThis Social Bookmark Button

Egy egészen egyedi és különleges kettős hibát produkáló Nissan Almera jelentkezett szervizünkben javításra. Az autó egy 2001-es évjáratú 1,5 literes N16-os alvázkódú típus volt.

A hibái a motor elégtelen működését eredményezte: Ha teljesen bemelegedett, akkor és csakis akkor, emelt fordulatszámon a motor fordulatszáma eléggé sűrű és szabályosnak mondható ciklusokban ingadozott, de csak álló helyzetben és csak úgy 2000-2500 1/min fordulatszám-tartományban. Ez persze pont elegendő ahhoz, hogy az autó szabályos környezetvédelmi felülvizsgálatát ne lehessen elvégezni. Ezt még menet közben nem lehetett érezni, ám második hibája miatt az autó igen csak rángatott elsősorban hidegen és gyorsításkor, de üzemmelegen és egyenletes gázadásnál sem volt hibátlan.

Első hibája már régebben fennálló hiba volt, és az autó akkor még nem rángatott ezért döntöttünk úgy, hogy szétválasztjuk a problémákat, és mint a javítás után kiderült helyesen tettük.

Első lépésként motordiagnosztikával megpróbáltuk a hibák forrására utaló hibakódot keresni, mivel a műszerfalon a motorhiba lámpa világított is. Nos a hibatárolóban csupán egyetlen hibakód volt eltárolva ez pedig a főtengely jeladó volt. Gyakorlati tapasztalataink alapján egy háromvezetékes Hall elven működő jeladó ritkán szokott meghibásodni, és hibája esetén az autó általában nem indul, ám ez esetben nem hagyhattuk figyelmen kívül, mint hibalehetőséget, mivel több hibát is produkált egyszerre az autó, továbbá a fordulatszámmérő is ugrált. Ezen kívül további vizsgálataink során fény derült arra is, hogy a motordiagnosztikai műszer által jelzett fordulatszám és a fordulatszámmérő óra által mutatott fordulatszám között jelentős különbség mutatkozott, ami a fordulatszám emelésével nőtt.

A főtengely jeladót megcseréltük a vezérműtengely jeladóval (mivel ennél a típusnál teljesen megegyezik a két alkatrész), ám ez után sajnos az autó változatlanul a korábbi hibajelenségeket produkálta, és a főtengely jeladó hibáját tárolta a hibatárolóban. A továbbiakban a működést befolyásoló összes többi jeladó motorvezérlőnek küldött jeleit vizsgáltuk különböző üzemállapotokban, és rövid vizsgálódás után észrevettük, hogy az üresjárat kapcsoló csak később úgy 2000 1/min fordulatszám környékén kapcsol. Miután lehúztuk róla a csatlakozót a bemelegedés utáni ciklusos fordulatszám ingadozás 2000-2500 1/min fordulatszám tartományban megszűnt. Alapos szemrevételezést követően észrevettük, hogy bizony valaki állított a pillangószelep potenciométeren, amivel közös egységet alkot az alapjárat kapcsoló, és ez okozza az egyik hibát. Ennek beállítása, a csatlakozó visszadugása után, az autó ezen hibája megszűnt.

A második hibaforrás továbbra is fennállt, mivel az autó változatlanul rángatott és a főtengely jeladó hiba minden törlés után rövid időn belül visszajött. A vizsgálatokat a főtengely jeladó jeleire koncentráltuk, ám az oszcilloszkópos jelalak teljesen hibátlannak tűnt. Megvizsgáltuk a fordulatszámmérő óra felé a motorvezérlőtől érkező vezérlő test jeleket és kiderült, hogy az oszcilloszkópos jelalak teljesen szabálytalan időintervallumban gyakran jelhiányokat tartalmaz. Elvégeztük az oszcilloszkópos vizsgálatot a vezérműtengely jeladóval is, amiben hibát nem találtunk. Mivel a méréseket közvetlenül a motorvezérlő csatlakozójában végeztük, illetve a fordulatszámmérő óránál, így a kábelhibát kizártuk.

A gyanú egyre inkább a motorvezérlő hibájára terelődött, de mielőtt annak a javítása mellet döntöttünk volna meg akartuk vizsgálni utolsó lehetőségként a főtengely jeladó, és a vezérműtengely jeladó oszcilloszkópos jelalakjának egymáshoz viszonyított szinkronját, ám sajnos ezt nem tudtuk elvégezni egyéb technikai hiba miatt. Ami viszont szembetűnő volt, és a hibára utalt az előgyújtásszög ingadozása, elsősorban alacsonyabb fordulatszám tartományokban. Ennek oka pedig csak a vezérműlánc nyúlása , és a feszítő hibája lehet. A vezérműfedél eltávolítása után azonnal megtaláltuk a hiba forrását, hiszen a láncfeszítőpatron láthatóan végállás közelében volt, ami megnyúlt láncra utalt. Azonban még ennél is nagyobb gondot okozhatott a feszítőpatron konstrukciós hiányossága, ugyanis nem volt mechanikus reteszelése, így a lánc feszítését az olajnyomás kialakulásáig csupán egy fáradt rugó adta. Ez okozhatta a szinkronhibát a főtengely és a vezérműtengely között, és ezért jöhetett vissza a főtengely jeladó hiba gyakran közvetlenül indítás után. Természetesen a vezérműlánc, és a módosított konstrukciójú (mechanikus reteszeléssel ellátott) feszítőpatron cseréje után a hiba megszűnt, az autó nem rángatott, továbbá a fordulatszámmérő óra is helyes értéket mutatott.

Az eset különlegességét emeli, hogy lánc „csörgésre” utaló hangja egyáltalán nem volt és csupán 134.000 km volt az autóban az óra szerint. Valószínűsíthetően ez nem volt reális, hiszen a műszerfal kiemelése után látszott, hogy az már volt megbontva. Általában egy vezérműláncal ellátott motornál két-háromszázezer kilométer után kell láncgarnitúrát cserélni.

A tanulság elsősorban az, hogy egy motorhibakód nem minden esetben deríti fel a valós hiba okát, mert elég gyakran találkozunk munkánk során olyan esetekkel, hogy egy hibakód egy másik alkatrész hibájának a következménye. Ez esetben a főtengely jeladó hibát a vezérmű hibája okozta.

Bézi Zsolt"

Forrás: [link]