Miért voltak farmotorosak a régi Skodak?

Mert olyanra találták ki őket.

A Skodának olcsó, egyszerű népautót kellett terveznie a II. világháború után, hogy leváltsák az öregecske Tudort. Először az Octavia és a Felicia "sikerült" nekik (eleinte 440, 445 és 450 néven), ezek orrmotoros, hátsókerekes gépek voltak, de nem feleltek meg a célnak: túl drágák lettek. Cserébe viszont talán a Felicia volt a KGST legszebb autója.

Ezért aztán újra nekiveselkedtek a dolognak és próbálgattak mindenféle elrendezést. Az orrmotor-hátsókerék nem jött be, már megint drágára sikerült. Az orrmotor-elsőkerék jó lett volna, csak a féltengelyek gyártásával lettek volna gondok. Meg olcsóbb is volt a farmotoros. Akkoriban, 1957-ben, mikor a prototípusokat tesztelték, még semmi baj nem volt a farmotorral: a Volkswagen "Bogár", a FIAT 850 és az NSU Prinz is farmotorosak voltak és gyors, elegáns, jól használható kocsiknak számítottak.

Na, így lett az 1000 MB 1964-ben, ami akkor, mikor megjelent, nagyon korszerű volt. Teljesen új autó volt, semmit sem örökölt az Octaviától és Feliciától, alaposan tesztelték, forradalmian új megoldásai voltak (pl. nyomás alatti öntéses motorblokk). Nagyon örültek neki.

Na, erre még jó darabig nem volt képes a Skoda, nem jött össze nekik egy újabb forradalom, így a farost kellett reszelgetni. Jött az újabb formájú karosszéria tárcsafékekkel (Skoda 100, 1969), előre helyezett hűtő (Skoda 105/120, 1976), szélesebb nyomtáv, száraz féltengelyek, erősebb fékek (Skoda 130, 1984), de vagy két évtizeden át ezt az alapkonstrukciót nyüstölték, pedig igazából valamikor a '70-es évek közepén le kellett volna váltaniuk, mert nem sok lehetőség volt benne. Jó példa erre az, hogy a régi Octavia kombit talán 1971-ig vagy 1973-ig gyártották, mert az 1000 MB-ből és farmotoros utódaiból nem tudtak kombit készíteni.

Csak 1987-ben, a Favorittal sikerült újra nagyot dobni, de mondjuk ott is a régi motor végletekig tupírozott, alumínium hengerfejes változata dolgozott. Ez mentette meg végül a Skodát, mert a VW látott fantáziát az egészen használható, elsőkerekes autóban és a Skoda márkanév erejében.

Azért volt azokkal baj bőven, nem véletlen, hogy "kimentek a divatból". Először is a csomagtartó: az csak elöl lehet, esetleg megosztva, elöl-hátul. Viszont az első futómű mindig bonyolultabb, nagyobb, mint a hátsó, ezért egy farmotoros autóban elöl kisebb helyet lehet kialakítani, mint egy orrmotorosban hátul. Útban van a kormányösszekötő, a kormánymű, a fékmunkahenger, a kormányoszlop, kötelező legalább egy keresztlengőkar... Hátul meg behajítanak egy kellően lapos csatolt lengőkart, oszt' ott van fölötte a nagy tér.

Aztán a hátra helyezett motor sem biztonságos. Farnehéz lesz tőle az autó, a kanyarban valószínűleg a hátulját tolja majd (túlkormányzás). Ez nem eléggé "hülyebiztos", sokkal célszerűbb, ha az elejét tolja, mert az magától megszűnik. És addig is látja a sofőr, hová fog becsapódni. Ja, és ha már becsapódás: a motor nagy tömegű, sok energiát tud felemészteni az elmozdulása frontális ütközésnél. Az üres csomagtér ezzel szemben nem valami erős, így a törésteszteken nem fog brillírozni a modell.

Jó dolog egyébként a farmotor, mert izgalmas és egyedi (én sem vetem meg a Porsche 911-et), de nagysorozatú, "járkálós" autókban az orrmotoros, elsőkerekes hajtáslánc jobban használható.