973,1370,1581ccm miért így vannak?

Olyat terveznek amilyet akarnak ez nem az autósok "szám kerekítései" a mérvadók,a motor lehet 1390 vagy 1425cm3 ,ez tökmindegy a gyártó szemszögéből.

A dugó méret + lökethossz X hengerszámmal adja ki a cm3.

De a teljesítmény meg nem csak hengerűrtartalomtól függ,lehet többféle módon növelni azt,csak szem előtt tartják a megbízhatóságot,és a gyártási költséget,üzemanyag fogyasztást,alkatrész szállíthatóság,stb.

Az nem szempont nekik hogy miért nem kerekre terveztük a cm3-t.

Szerinted?

Rakjunk egy kis kocsiba egy 3500cm3-es 900 Lóerős(!!)

Forma 1-es motort,de max.csak kb 2000 km-t mész majd vele..(mert szét fog hullani a motor),és 60 Litert fog zabálni 100-on.Te megvennéd 5-10 éves hitelre ezt az autót?

Vagy választanál olyat????: ami megbízhatóan(elvileg) 3-500EZER km-t megy el,és 2-4 millió Ft a kocsi mert gazdaságosan tervezték meg,és keveset is eszik,azaz hosszú éveken át kiszolgál,sárban,sós-latyakos fagyban,autópályán,emelkedőn 50C° fokos melegben a városi dugóban..stb..stb

Ha gyártó lennél milyet terveznél 5 milliós darabszámban? Előbbit?

Ilyen alapon miért nem raknak mindegyik autóba legalább 6 literes motort, nem-e? Még egy ilyen hülye kérdést.

Ha nagyon tudni akarod a gyártó nem azzal foglalkozik, hogy úristen, miért nem 1399 ccm-esre csináltam az 1389 ccm-es kocsimat, hanem, hogy tökéletes égéstér keletkezzen. Idóta.

Sportmotoroknál más a helyzet. Ott az utcai motorok a versenygépek homologizációs alapjai, vagyis a furat-löket aránynak és a hengerűrtartalomnak mindenképpen meg kell egyeznie a versenymotor adataival. És mivel ott felső lökettérfogat-határ van, ezért a versenygépnek azt a lehető legjobban meg kell közelítenie, mert ott csak annyi a lényeg, hogy a lehető legerősebb legyen és ahhoz kell minden egyes plusz köbcenti. Ezért születnek az 599 és 999 köbcentiméteres sportmotorok, mert ha a versenygép ennyire kihegyezett, akkor az utcainak is ilyennek kell lennie.

De ez egyébként nem általános. A furat-löket arányt nem úgy találják ki, hogy szép kerek legyen a lökettérfogat, hanem úgy, hogy jó legyen a motornak. A furat átmérőjét befolyásolja a sűrítőtér felépítése, az, hogy hány szelepet és milyen szögben tudnak beépíteni. A löket elsősorban a dugattyú középsebessége és a sűrítés szempontjából fontos. Hosszú lökettel nő a dugattyú középsebessége, ami hátrányos tulajdonságokkal jár, illetve hosszabb löket esetén ugyanakkora sűrítőtérrel nagyobb a sűrítés. A furat-löket viszony tehát utcai autóknál és nem teljesítményre kihegyezett motoroknál kompromisszum eredménye: olyan paraméterek függvénye, ami bonyolultabb annál, hogy elsőre értsük. Például lehet, hogy két milliméterrel nagyobb furattal kijönne a kerek 2000 köbcentiméter, meg is maradna az optimálisan alacsony dugattyúsebesség és még a szelepek is nagyobbak lehetnének, csak mondjuk akkor már annyira nehéz lenne a dugattyú, hogy sorban törné el a csapszegeket vagy lehetetlen lenne jól kiegyensúlyozni a motort.

Ráadásul egy egyszerű, utcai motor nincs is annyira kihegyezve, hogy az a +20-30 köbcentiméter hiányozna neki. Lassú vagy közepes fordulatú erőforrások ezek, messze vannak a lehetőségeik végső határától, nem kell az egekig növelni a teljesítményüket. Nem szükséges hát a lökettérfogat-határokat maximálisan kihasználni, főleg, hogy az utcai autókra ritkán vonatkozik bármilyen korlátozás ebből a szempontból. Akkor meg nem is erőlködnek vele, inkább terveznek "véletlenszerű" lökettérfogattal egy hosszabb élettartamú, optimálisabb üzemű motort.