Simson 60-asra fúrásához kell módosíttatni a hengerfejen is?

Kicsit hosszú, de benne van minden :)

"Először is tisztázni kellene, hogy miről beszélünk.

A detonálás alapvetően egy szabálytalanul lefolyó égésfolyamat, és mint ilyenről csak úgy lehet tárgyalni, ha legalább nagyjából tisztázzuk milyen a szabályos égés , milyen folyamatok játszódnak le az égéstérben közvetlenül a munkavégzés előtt.

Ha felteszed a kérdést egy átlag motorosnak, hogy mi történik, az alatt az idő alatt, miután a dugattyú bezárta a kipufogóablakot, felment a felső holtpontig, majd visszajött és ismét kinyitotta a kipufogórést, akkor arra valami ilyesmit fog válaszolni:

"felment, összepréselte, szikrázott, berobbant, lejött, kipufogott csókolom"

Ez a szemlélet az átlag gázhúzó felhasználónak elég is, de mi itt tulajdonképpen újrakonstruálunk egy harminc éves konstrukciót, szóval ennél azért nekünk kicsit több kell.

Odáig igaz, hogy amikor a dugattyú becsukta a kipufogórést, akkor elkezdődik a sűrítés, csakhogy, ami ez után történik, azt legalább három élesen elválasztható szakaszra lehet bontani, úgymint:

- Sűrítés

- Kipréselődés

- Égés

Persze ez után, és közben is történik ez-az, de most minket a szabálytalan égés folyamata érdekel.

Sűrítés

Szóval, amikor a dugó becsukja a kipuablakot, a löketből még versenymotoron is megvan nagyjából a fél lökethossz, ilyenkor még a hengerfej-égéstér- alakja majdnem hogy közömbös, az egész henger-dugattyú téma, aggasztóan hasonlít egy elcsellózótt biciklipumpára, amire elfelejtettek kimeneti nyílást fúrni.

Viszont,ahogy a dugattyú megközelíti a hengerfejet, egyre fontosabbá válik az égéstér alakja, kialakítása, köbtartalma.

Kipréselődés

A korai kétütemű motoroknak nem volt semmiféle préssávjuk, félgomb vagy hasonló alakú volt az égéstér, nem is volt semmiféle kipréselődés, nem is nagyon tűrték a magasabb kompressziót, hamar szabálytalan égésbe kezdtek, detonáltak.

A detonálás oka részben az volt, hogy a lángfront, maga előtt túlhevítette, és idő előtt, egyszerre , robbanásszerű égéssel begyújtotta a keverék egy részét.

Ennek a kiküszöbölésére találták fel az úgynevezett felületárnyékolt égésteret.

Az egész találmány igen egyszerű, ha belenézel a motorod hengerfejébe látod is, van egy sáv benne, ez a prássáv, a felső holtpont közelében innen jelentős mennyiségű anyag préselődik ki, ezzel intenzív örvénylést okozva az égéstérben, jelentősen javítva a keverék égési sebességét.

További járulékos előny, hogy a lángfront "nem látja" a préssáv és a a dugattyú közötti teret, ezért nem is melegíti ott túl a maradék gázokat.

Ezzel a technikával jóval magasabb sűrítési viszony, és ezáltal jóval nagyobb teljesítmény érhető el.

Simsonra fordítva, ez úgy néz ki, hogy a hengerfej felé haladó dugattyú, intenzív kipréselődésre, ezáltal örvénylésre készteti a gázkeveréket, ebbe az örvénylésbe gyújt bele a gyújtás, és mivel a kipréselődés még az égés alatt is folyik, ezzel tovább javul a kompresszió-tűrés.

Tehát,a kipréselődés, és az égés tulajdonképpen egybefüggő folyamat, csak azért vettem külön, mert az égés, egy külső behatásra meginduló folyamat.

Tehát normál esetben, a kipufogóablak bezárása után sűrítés, kipréselődés, és körülbelül 50m/s sebességgel terjedő lángfront mellett történik az égés és munkavégzés, ez a normális folyamat.

A normálistól eltérő égésfolyamatot szokás kopogásnak, detonálásnak, vagy öngyulladásnak hívni.

Ha az égés szabálytalan, a lángfront normális terjedési sebessége a sokszorosára növekszik,(akár 2000 m/s re is) ez jelentősen terheli a forgattyús mechanizmust, ciripelő, csörömpölő, kopogó percegő hangot ad, attól függően, hogy a szabályos égés közben mikor jelentkezik az öngyulladásos folyamat.

Ennek az abnormálisan lejátszódó égésfolyamatnak több oka lehet.

- helytelen présmagasság(túl kicsi vagy túl nagy)

- nem megfelelő présrés geometria(közép felé szűkülő)

- nem megfelelő üzemanyag

- túl korai előgyújtás

- túlhevülő gyújtógyertya

Ezen kívül szabálytalan égést okozhat még a túl szegény keverék, és egy alkalmatlan kipufogó is.

Detonáláskor az egy nagyságrenddel nagyobb sebességű égés által keltett hullámok egymásnak, és a motor részeinek ütköznek,és megrázzák azokat, azt lehet hallani.

Ha már alapjáraton is detonál, akkor csak halkan perceg,igen hasonló hangon,mint amikor egy kopott hengert meggyűrűznek, és ennek részint az az oka, hogy valóban megrázza a gyűrűt a szabálytalan égés, mivel lefúj a henger és a dugó között.

Az a helyzet ezzel a detonálás dologgal, hogy Simsonnál nagyon is könnyű elérni, hogy az égés egy része szabálytalan "detonáló jellegű" legyen.

Itt nem arról van szó, amit klasszikus értelemben "öngyulladásnak" neveznek,az egy sokkal durvább,az égéstér teljes területére kiterjedő valami, ez, amiről itt szó van, ez viszont nem az!

Amiről itt szó van, az HELYI DETONÁLÁS, aminek apró szúrólángszerű helyi égés a következménye, ezt jól lehet látni a dugón és a fejen is, mert elhordja az anyagot, mint a hegesztőpisztoly.

Ez úgy játszódik le, hogy az égés kezdetén, még teljesen normálisan, a gyertya által keltett szikrától indul a normális sebességű lángfront, de mielőtt az elérné az égéstér külső részeit, az itt valamilyen okból túlhevült gáz normális égés helyett egyszerre berobban, azaz detonál.

Detonáláskor a normális égési sebesség 5-10 sőt akár 50szerese is létrejön.

Mindez, például 60-as Simsonra fordítva azt jelenti, hogy amikor a dugó 1,6mm-re van a felső holtponttól, megkezdődik a szikra által keltett normális égés, de ahogy a dugattyú felfelé halad, és mielőtt még kipréselné a préssávban lévő anyagot, az 50-es hengerfej 2mm-rel kisebb, tehát a belógó élén a hirtelen HELYILEG túlhevülő gáz önmagától begyullad,illetve berobban, mielőtt még a láng odaérne.

Mivel ilyenkor a gáz egy jelentős része normálisan ég el, ez nem a klasszikus értelemben vett "öngyulladás" ezért a teljesítmény sem esik nagyon vissza, mivel részint normális munkavégzés történik. Viszont ilyenkor a motor túlhevül, és jól hallhatóan percegni kezd, ha tovább erőltetik a helyileg detonáló motort, ez előbb-utóbb vagy megragad, vagy még korábban teljes öngyulladásba megy át, olyankor érezni, hogy az ember,mintha rálépne a fékre, lecsökken a teljesítmény, és jelentősen megerősödik a zaj.

Helyi detonálást elő lehet idézni rossz szögű(befelé szűkülő) szögü préssávval, túl magas, vagy túl alacsony préssávval, vagy nem megfelelő égéstér formával, vagy belógó hengerfej éllel(60as hengeren 50es fej)

A túl magas(vagy túl keskeny )préssáv nem látja el a felületárnyékoló funkcióját , és a lángfront maga előtt túlhevíti a még el nem égett gázt, akkor azért detonál, a túl alacsony (vagy befelé szűkülő) préssáv viszont még a kipréselődés előtt a túlzott helyi nyomásnövekedés miatt hevül túl a gázt, akkor meg ezért detonál."

:D