Személyautó műszaki vizsgája előtt nem vinném külön felkészítőre az autót. Csak 4 éves lesz, kitűnő állapotban van, magam nézném át a verdát. Mi az amit feltétlenül ellenőrízzek le?

A lengéscsillapító és a fék vizsgálata is elvégezhető otthon. Nem pontosan, de a durva hibát ki lehet szűrni. A lengéscsillapító vizsgálatánál meg kell hintáztatni az autót, majd elengedni. Ha nem áll meg 1 (legfeljebb 2) lengés után, akkor baj van. Akkor is, ha feltűnően féloldalas a csillapítás. A fékvizsgálathoz kell egy egyenes, kihalt, jó minőségű, vízszintes útszakasz. Felgyorsítasz egy 50-60-as tempóra és röviden blokkoltatod a kerekeket (feltéve, hogy nincs ABS az autón). Elég csak annyi, hogy felnyikkanjanak a gumik, utána elengeded a pedált (fontos, hogy rövid legyen a nyom), megállsz, visszasétálsz és megnézed a nyomokat. Oldalanként ugyanott kell kezdődniük és végződniük - ezért fontos, hogy rövid legyen a nyom, a hátsó ne fusson rá az elsőre. Ha ez nem történik meg, akkor féloldalasan fog a fék, ez már vizsgán is bukta. Fékezés közben a fék nem rázhat, nem adhat semmi érdekes hangot. Ezen kívül be kell még mászni az autó alá és a fő teherviselő elemeken (küszöbök, padlólemez, váznyúlványok) rozsdát keresni. Minden autó máshol szeret rozsdálni, de a sárvédők sarkai szinte mindegyiknél jó gócpontok - bár azt írtad, a tiéd kitűnő állapotú. A futóműben meg kell keresni a gumiharangokat. Ahol biztosan találsz: a gömbcsuklón, a kormányösszekötő gömbfejein és jobb helyeken a fogaslécen is. Mindnek sértetlennek kell lennie, mert a vizsgán amiatt is lehet bukni - nem mellékesen pedig az ilyen alkatrészek addig tartanak, ameddig meg nem sérül rajtuk a gumiharang, akkor viszont örökké. A kormányösszekötő megtalálásakor meg kell kicsit rángatni, nem kotyog-e. A kerekeket megemelt állapotban meg kell rántani tengelyirányban. Nem szabad kotyognia. Ha már úgyis alul vagy, nézd meg azt is, nem folyik, csepeg-e valami az autóból (vannak kretén módon elhelyezett ablakmosótartályok, amelyeket a legkisebb koccanáskor is úgy oda lehet verni, hogy csepeg belőlük a folyadék). A fényjelző berendezésekkel kapcsolatban nincs mit ragozni: vagy világítanak, vagy nem. A fényszóró közelében (általában a zárhídon) megtalálod a fénykéve lejtésének mértékét. Ez 1-1,2% szokott lenni, a nagyobb értékek jellemzően a kombikhoz tartoznak. Keresni kell egy nagy, vízszintes, sík udvart, az egyik végén egy fallal, majd azon megnézni a világítási képet. Általában 5 méterről szokás nézni. Megméred a fényszóróközép magasságát és a két közép távolságát, majd a falra felrajzolsz két X-et. Ezek magasságát úgy kapod meg, hogy az autó méterben mért távolságát beszorzod a fényszórólejtés mértékével és ennyi cm-re rajzolod alacsonyabbra, mint a mért fényszóróközép-magasság. A két jel egymástól a két fényszóróközép távolságában legyen (na jó, a fényszóróközép elavult megoldás, csak a körlámpáknál működik, neked inkább arra lesz szükséged, hogy a fényszóróizzó helyét keresd meg). Ha minden jó, akkor a tompított fény képe a falon úgy fog kinézni, hogy alul világos, felül sötét, a bal oldala vízszintes, majd jön egy törés, pont az X-nél, a jobb oldala pedig kb. 15°-ban felfelé "áll". Ha nincs meg, állítani kell. A távfényre ugyanennek a lejtésnek kell érvényesnek lennie és párhuzamosan kell világítania a fényszóróknak. A ködfényszóróknál is hasonlóan kell eljárni. Ha van vonóhorog, a forgalmiban vagy a műbizonylaton fel van tüntetve a kapcsolási magasság. Ezt is ellenőrizni kell, ekkor a vonófej legfelső pontjának a talajtól mért távolságát kell megmérni terheletlen jármű esetén.

Most csak ennyi jutott eszembe, de biztos lesz még valami... Sok sikert hozzá!