Tényleg nagyon ügyetlen vagyok, vagy csak az oktatómnak magasak az elvárásai velem szemben? (B kategóriás jogosítvány)

Tanuló vezető vagyok és körülbelül a 10. óra környékén járunk az oktatómmal. Ezelőtt még sosem vezettem, mivel a családban senkinek nincs autója, tehát nem volt lehetőségem gyakorolni a tanuló vezetés előtt, ennek ellenére az oktatómmal nagyon keveset voltunk rutinpályán, mindössze első órán. Ott megmutatta az elindulást, a fékezést és a sebváltó kezelését. A második órán viszont már nekem kellett vezetni, és mivel még a járművet nem tudom magabiztosan kezelni, ezért a forgalomban nagyon sokat hibázok még most is. Olyan hibáim vannak mint pl: Nem mindig találom el, hogy mennyit kell fordítani a kormányon, hogy a megfelelő helyre menjen az autó, vagy hogy az elindulásnál a fogásponti kuplung után egy picit rángat az autó (nem mindig), a körforgalomban nehezen tudom megosztani a figyelmem, a fékerőt sem mindig találom el pontosan (vagy túl hamar vagy túl későn fékezem), illetve az autót nehezen tudom elhelyezni a térben (pl. nehezen tudom megítélni, hogy mennyire vagyok belül a sávon vagy éppen mennyire vagy közel a szegélyhez). Az oktatóm a legutóbbi órán olyan ideges lett rám, hogy elkezdett káromkodva beszélni, és utána már folyton csak kritizált, meg olyan megjegyzéseket hintet el a vezetés közben, ami arra utalt, hogy én alkalmatlan vagyok az autóvezetésre. A kérdésem az lenne főleg, hogy a 10. óra után ezek valóban olyan nagy mértékű hibának számítanak egy olyan embernél, aki előtte soha nem ült autóban, hogy az oktató kifakadjon magából? Mert, ha igen, akkor valóban nagyon össze kellene szednem magamat. Viszont szerintem, ha több időt töltöttünk volna a rutinpályán, és a járműkezelést készség szintre fejlesztettünk volna, akkor már a forgalomban is kevesebbet bakiznék én szerintem, mert sokszor azért hibázok a forgalomban, mert még a járművet nem tudom magabiztosan kezelni. Ti mit gondoltok? (elnézést, ha kicsit hosszúra sikeredett a leírás)