Miért válnak meg az emberek ilyen nehezen a roncsautóiktól?

Művészkerti diorámának keresek öreg roncsautókat. Aukciós oldalakon, használtautókat kínáló lapokon, sőt, a saját utcám kertjeiben is tucatjával rohadnak szét a 40-50 éves veterán autók, amik valaha tényleg szépek voltak, de ma már ha hozzányúlnak akár egy ujjal is, összeomlik az egész szerkezet, mert csak a rozsda tartja egyben. A tulajok nagy része hallani se akar a beolvasztásról, sem adásvételről, aki meg rájön, hogy a valaha volt büszkesége tényleg csak a helyet foglalja, 1-200 ezer alatt nem adja el senkinek. Ennyiért meg nem veszik meg, hisz aki felújítási alapot keres, annak se éri meg, alkatrészbányának se jó, a többségükről már mindent leszedtek, ami menthető, mozgatható. Volgák, Oktáviák, Moszkvicsok, Trabik, régi Mercik, sorolhatnám. Nem hogy örülnének, hogy a vas értékénél picivel is többet ajánl érte valaki...