Mitől volt olyan jó 2009-ben a Brawn GP?

2009-ben nagy szabályváltoztatások voltak, amik mindig megteremtik a lehetőséget, hogy egy kiscsapat felemelkedjen. Az előző évben a McLaren-Mercedes és a Ferrari az utolsó pillanatig gyepálta egymást a világbajnoki címért, így ők később kezdtek bele a teljesen új 2009-es autó fejlesztésébe, a Honda pedig a szezon nagy részében már a későbbi BGP 001-et reszelte, szépen beépítve a koncepcióba a dupla diffúzort. Így a Brawn egy igen fejlett autóval vághatott bele a 2009-es szezonba, még úgy is, hogy motor nem volt benne. Viszont szerencsés módon ekkoriban éppen be volt fagyasztva a motorok fejlesztése, ezért a Mercedes erőforrását viszonylag könnyű volt beépíteni és üzemeltetni: előre ismerte a motor paramétereit, ahhoz lehetett hozzáigazítani az autót és biztos lehetett benne, hogy egész szezonban ugyanazt a teljesítményt kapja elérhető áron, hiszen a gyártónak sem kellett fejlesztésekre költenie.

Így hát minden együtt állt ahhoz, hogy a Brawn a szezon elején meglepje a többieket és ez olyan jól sikerült, hogy kellően el is húztak a vetélytársaktól. Év végére a többi csapat is felfedezte a dupla diffúzort, tudott mit kezdeni az új, a korábbiaktól jelentősen eltérő aerodinamikai koncepcióval és végül már nem a Brawn volt a legjobb a mezőnyben, de az év eleji előnyt ügyesen beosztva összejött nekik a két világbajnoki cím, sőt, még a Mercedes-Benz is látott fantáziát a csapatban és felvásárolta őket.

De ha lehet hinni a pletykáknak, a stuttgartiak nem dobtak hátast örömükben a csapattól: a következő évre szánt BGP 002, amiből az MGP W01 lett, nem volt versenyképes, az F1-mércével koldusszegény csapatnak nem volt pénze rá, hogy év közben eleget fejlesszen rajta. Úgyhogy a Brawn GP is a szabályváltoztatások után egy nagyot villantó kiscsapatok egyike volt, amiből azért akadt néhány a sportág történetében.