Észrevettétek, hogy egyre több szép amerikai autó van Magyarországon?

Igen, elég sok van már belőlük. Főleg Mustangból. Idehozzák az amcsiban összetört darabokat, helyre pofozzák és eladják az ottani új ár négyszereséért. Jó üzlet.

Szeretem-e őket? 18 évesen még szerettem. Mert igen, vagány, szép autók, jó erős motorral. Most, így 30 fölött már nem kéne ilyen nekem. Az igénytelen beltér és böszme nagy méret ennek az oka. Nem az európai utakra tervezték ezeket.

Van még egy nagy hátránya: mindenki megbámul. Eleinte jó móka, de hamar megutálod. Ismerősöm pasijának van mustangja, időnként mennek vele és mindig negatív élmény lesz belőle.

#3: pont az ilyen integetésekre mondta, hogy a legidegesítőbb.

Autószerelő a srác, ő maga rakta össze az összetört Mustangot. Azért csinálta, mert gyerekkori álma volt. Ez az ő boldogsága, nem arra vágyott, hogy mindenki megbámulja

Osztom #2 véleményét, az izomautók sosem arról voltak híresek, hogy olyan hatalmas élmény lenne vezetni őket. Ócska műanyag, kényelmetlen ülés, stb. Az ilyenekből kizárólag a régi klasszikusok érdekelnének, nyilván csak hobbiautózás céljából. Manapság totálisan értelmetlenek, hiszen az Euro szabványnak meg kell felelni és ezzel pont a lényegét ölik meg, nem sok poén marad benne.

Amúgy azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy az USA-ból behozott roncsok kerülnek itt az utakra. Ha ez így lenne, akkor nem mostanában terjedtek volna el. Onnan behozni hatalmas összeg, ráadásul a papírozása is nehezebb, mivel vannak eltérések (pl. világítás), szóval közel sem olyan könnyű, mint Németországba kiküldeni egy trélerest és hazahozatni. Ilyet csak a nagyon elvetemült fanatikusok csinálnak, akik bármi áron akarnak egy ilyet és tessék ott a példa, gyerekkori álom. Így persze, de ez ritka.

Az igazság az, hogy az elmúlt pár évben kezdték el őket itthon is forgalmazni. Régen nem voltak kaphatóak, a behozatal meg mint mondtam nem igazán volt élhető opció, ezért volt belőlük sokkal kevesebb.

A Covid előtt akartam behozatni egy Challangert, kb. 6-7 millióban megállt volna egy pár éves V6-os mindennel együtt, de aztán változott az álláspontom. Inkább kiutazom egy hétre, bérlek egyet, és kiautózom magam a 66-os úton. Amúgy a minőség kb. egy Opelével vetekszik (GM termékek), sőt a Camaroban rengeteg kezelőszerv ugyan az mint az Opelben.

Itthon eddig érdekesek voltak, az USA-ban pedig nem különlegesek mert ott olcsó tömegautónak számítanak.

Aki kevesebbért akar USA feelinget az vegyen Opel Insigniát, rendeljen eBay-ről Buick logókat rá, és kész.

Rokonom régebben összerakott magának egy 60-as évek beli Fastback Mustangot, na arra csorgott a nyálam, de az újabbak annyira nem mozgatnak meg.

Gyerekkoromban nekem is az ilyen autók voltak a kedvenceim. Az akkori álomautóm a '69-es Camaro volt, de a 2. generációból is elfogadtam volna egyet. Utána persze rájöttem az izomautók hátulütőjére (kissé igénytelen beltér, ami persze ízlés kérdése, viszont a vezetési élmény sem akkora, mint gondolná az ember, hiszen csak egyenesben tud menni a nagy köbcentis motornak köszönhetően, de a gyenge futómű és a hatalmas méret és tömeg miatt kanyarodni nem tud).

Így felnőtt fejjel és több vezetési tapasztalattal a hátam mögött már tudom, hogy igazi vezetési élményt egy pörgős, kompakt, kanyarodni is tudó autó tud igazán adni.

Ráadásul a legtöbb ilyen itthoni izomautó nem is az, mert azért a V8 ritka, inkább V6-os motorral szereltek vannak, vagy a még gyengébb, mint pl. a Mustang 2.3literes motorja... Na azzal meg minden, csak nem izomautó, és egy VTI Civic is letolja.