Milyen autókat lehetett kapni annak idején a Merkur telepeken, és ami ott nem volt, azt honnan lehetett beszerezni?

Kizárólag szocialista országban gyártott járműveket, egészen pontosan: NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában és Szovjetunióban gyártott személyautókat. Típus szerint:

NDK: Trabant, Wartburg,

Lengyelo.: FSO 1500 ("nagy Polski Fiat"), Fiat 126 ("kis Polski Fiat"),

Csehszl.: Skoda (ennek sok típusa volt, nem mindegyiket forgalmazták nálunk),

Románia: Dacia,

Szovjetu.: Zsiguli/Lada (ez voltaképpen egy márkanév, sok típussal), Moszkvics, Volga, Zaporozsec (ezt később úgy tudom, beszüntették, annyira katasztrofális minőségű volt).

Mindez az 1970-es évek végétől a rendszerváltásig igaz. Lehet, hogy korábban más típusok is voltak (pl. nem tudom Tatra márkát forgalmaztak-e nálunk).

A rendszerváltáshoz közel a jugoszláv Zastava típus is volt, később ezt Yugo néven is forgalmazták.

Ami ott nem volt, azt leginkább csak külföldről lehetett behozni, vagy itthon használt autóként megvásárolni. Általában azok tudtak ilyet külföldről behozni, akik kint dolgoztak ill. (nyugati) valutában kaptak jövedelmet. Ne feledjük, hogy akkor még nyugati valutát sem lehetett korlátlan mennyiségben átváltani, vagyis hiába volt meg valakinek forintban egy nyugati autó ára (bár ez is eleve keveseknek volt meg), akkor sem tudott automatikusan nyugati autót venni belőle. Akkor ui. nem volt konvertibilis a forint.

Az OTP-be befizetted az új autó árának felét.

Majd kaptál egy sorszámot, és vártál 4-5-6 évet.

Amikor sorra kerültél fizetni kellett a másik felét.

Merkur telepen csak átvetted már, az a legvége volt a történetnek.

Szinte csak szocialista kocsik voltak, a jól ismert Lada, Moszkvics, Wartburg, Trabant, Skoda, Dacia, Polski Fiat, nagyjából ezek.

#1 vagyok.

Még annyit a merkuros időkről, hogy akkoriban ezekre a szoc. típusokra is éveket kellett várni. A Trabantra pl. 5 évet. Felét kellett az igényléskor befizetni, a többit akkor, amikor megérkezett. Közben persze emelkedett az autók ára, azt is elő kellett teremteni.

Képzelheted, ilyen viszonyok között mekkora öröm volt a családnak, amikor megjött az értesítés, hogy mehetnek átvenni az autót! :-)))

Rég volt, a mai fiatalok el se tudnák már ezt képzelni! De ezt tényleg senki nem sírja vissza az elmúlt rendszerből, ezt elhiheted! :-)))

#2 vagyok.

Meg kellett jelölni a színt is, hogy pl Kék Trabantot akarsz, de aztán lehet, hogy sárgát kaptál.

És minimum volt az, hogy 4-5 évet vártál az új autóig, de az NDK-ba nen volt ritka a 10-12 év is egy Trabantra.

Merkur-típusismertető 1975-ből:

[link]

Merkur-árlista 1988-ból:

[link]

Ezeken kívül időnként különféle üzletek keretében beesett egy-egy tétel nyugati kocsi, ezeket vagy meghatározott körben értékesítették( pl. színész vagy művész-szakszervezeten keresztül) vagy drágább típusok soron következő vevőinek ajánlották fel (jellemzően azonnal fizetendő felárral).

A Merkur a magánszemélyek részére értékesített járműveket.

A közületek (pl. állami cégek, termelő szövetkezetek, stb.) vagy közvetlenül az Autoker vállalattól vagy a felettes minisztériumnak (és a vele azonos jogállású Fővárosi Tanácsnak) jelzett igény alapján, az ő általuk szintén az Autoekrtől beszerzett járművekből kaphattak kiutalást.

Egyes nagyobb szervezetek (pl. fegyveres szervek, mentőszolgálat, stb.) és kiemelt vállalatok (pl. Volán, Hungarocamion) számára egy harmadik út is létezett: a közvetlenül a gyártótól (pl. Ikarus) vagy külker cégen keresztüli (pl. NIKEX Külker. Vállalat) vásárlás.