Miért nincs elektromos előolajzás a motorokban ha a kopás 90%-a a hidegindítás?
Vagy a 90% hidegindításos kopás hazugság vagy pedig az, hogy indítás után az olajnyomás szinte azonnal megjelenik és jelentéktelen az másodpercnyi idő amíg nem jut el az olaj mindenhova.
Ha már vannak motorelőmelegítő rendszerek, miért nincs egy elektromos olajszivattyú ami a gyújtás ráadásakor körbejáratná az olajat a motorban és esetleg fel is fűteni a szivattyún belül majd utána mikor indítasz abban a pillanatban átkapcsol a mechanikus szivattyúra. Eggyel több elektromos segédberendezés a motoron és nem szívna le egy akkumulátort sem pár másodperces szivattyúzás.
Persze lehet mondani hogy felesleges meg mégegy dolog csak ami elromolhat. Lehet mondani hogy nincs értelme beépíteni mert ugye az olajnyomás pillanatokon belül felépül.
De ha ez így van, hogy lehet hogy a motor kopásának 90%-a ezek alatt a jelentéktelen másodperc töredékek alatt keletkeznek?
Ha egy ilyen elektromos előolajzás kiiktatná ez a 90%-ot az nem megduplázná hanem sokszorosára növelné a motor élettartamát.
Hol van a hiba ebben a felvetésemben? Csak mert sejtem hogy hülyeséget beszélek mert a nálam jóval okosabb mérnökök már rég implementálták volna ezt ha müködne vagy lenne értelme.
Nem értenek hozzá.
A teherautók, kamionok motorja kibír millió km-t is.
Az otto motor olajozásának akkor van értelme, amikor a motor jár, min. 750-es fordulaton.
Álló motornál nem is kenne semmit.
Főleg a dugattyúknál, hengereknél, az szóró olajzással történik, általában a főtengelyen van egy furat, és járó motornál onnan fröcsköli a dugattyút belülről, amiből az olajzó gyűrűn keresztül keni a hengerfalat.
Pl japán motoroknál erre egy külön kis cső van.
Amivel azt érték el, hogy alig van henger kopása a motornak, viszont ez a legnagyobb ellensége is.
Pl az isuzu motorjai, szinte teljes élettartama alatt "bejáratós" a motor.
Első hűtőlukadásnál általában szorulnak is meg ezek a motorok, teljes csere.
Meg annyi olaj minden alkatrészen van, hogy az első percben ellássa olajjal a motort.
Erre vannak tervezve a különböző olajtároló részek, medrek, rekeszek, 45 fokban döntött motorok, stb.
Probléma akkor van, amikor extrém körülmények között üzemeltetnek motorokat, pl a ruszkiknál, -20 fok alatt.
Itthon baromság rugózni ilyen 0-ás, 5-ös olajakon is, nem jellemző ilyen időjárás itthon.
Lényeg a megfelelő viszkozitás, és kenőképesség.
Sokan olyan olajakat öntenek a motorjaikba, hogy vicc.
És csodálkoznak, ha főtengelycsere van.
Egyébiránt a kopás nem egy jellemző hiba a motoroknál, 400e km-t futott motorok hengerében is szinte látni a gyári hónolás nyomát. Se a bütykös tengely bütykein, se a csapágyain, se a hajtókarokon, se a főtengelyen nem jellemző kopásnyom. A valódi hibát a lerakódások, anyagfáradás és az alkatrészek deformációja okozza (révén, hogy robbanó motor).
Számomra ebből az derül ki, hogy a csúszócsapágyazással (olajzás és kopás) a mérnökök mennyire pontosan tudnak számolni, viszont az utóbbi három az teljesen statisztikai táblázat alapú, más szóval hit kérdése.
#3: persze, ha egyszerre 8 órákat megy. Jóval kevesebbet indítózzák őket, mint bármelyik autót
Egyébként nem olyan jelentős a kopás, hogy számítson
#8.
Ezen a rajzon, semmi nyomát nem látom az olajnak.
(mert hogy az eredeti kérdés a kenésről szól)
#8 vagyok
Fárasztó mindent ELMAGYARÁZNI, belerágni mások szájába.
A rendszerre rá van kötve az olajteknő is, ami be van csövezve, amiben folyadék van keringetve. És van benne egy elektromos (utólagos) olajszivattyú.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!