Rokontól tudnék venni egy Peugeot 307 1.6 benzinest 2005-ből. De félek tőle. Nem szarok?

Joggal félsz tőle, mivel a megbízhatósági statisztikák legvégében volt ez a típus mindig is. Persze biztos lesz, aki majd leírja, hogy ilyenje van, és 15 év alatt semmi baja nem volt. De nem véletlen rossz a hírük, és nem véletlen olyan olcsóak például egy Hondához, Toyotához képest. Attól függetlenül, ha rendesen karban volt tartva, és te sem úgy állsz hozzá, hogy megvétel után egy fillért nem vagy hajlandó rákölteni, csak ha elromlik, akkor lehet használható autó. Az izzókat minden indulás előtt nézd át, hogy épp melyik égett ki. Tegnap az autópályán ment előttem egy 307-es, egyetlen féklámpája sem világított, elég veszélyes volt így.

Honnan tudjuk, hogy a wc-n ülsz-e?

Nem, nem xarok, 2005-os akkor az már vagy a faceliftes korai modell vagy az első széria utolsó gyártási évéből való példány. Mert 2005-ben volt a "ránc felvarras" ezen a sorozaton. Az 1.6-os az egy teljesen korrekt motor bele, az 1.4-es 75 lovas kevés volt ebbe a kasztniba... Nekem is Peugeot benzines van, 1.4-es, igaz, a kisebbik testvér.

Igen olcsók, de a németek meg le vannak lakva.

7: Ha figyelembe veszi, hogy használt autóra nincs garancia, cserébe ismert az előélete a kocsinak, akkor azért nem feltétlenül kell lebeszélni.

Én rokontól sose vennék autót, csak kellemetlenségek vannak belőle.

9: miért? A rokon autója mennyivel rosszabb statisztikailag, mint ha egy tetszőleges idegentől vennél autót? Intelligencia kérdése szerintem mindkét fél részéről, hogy tisztában van-e azzal, hogy mit ad el, és mit vesz meg. És ha 2 hónap múlva elromlik valami, akkor nem a Pista bácsi a szemétláda, akitől vettem, hanem tudomásul veszem, hogy egy autón cserélni, javítani kell néha dolgokat.