Milyen volt az oktatótok a forgalmi órákon? (B kategória)

Ordibált, balf*szozott pár napja hagytam ott. Felőlem lehet szigorú de azt nem gondoltam fernek hogy 6000/óráért sértegetnie kell de magyarázni meg nem.

Most tanulok vezetni, eddig minden rendben. Türelmes, odafigyel mindenre (sajnos én ezt még nem mondhatom el magamról), nem ad olyan feladatot, ami szerinte már sok lenne, de nem is hagy csak úgy lenni, mindent meg kell próbálnom, amit mond. Szerencsére nem vagyok extrém félős, de ha valami mégis gondot okoz, nyugodtan szólhatok neki és megbeszéljük, nem lekezelő, kiabálós stb. Pedig eddig sajnos még nem mondhatni, hogy kevés hibát követek el, de sosem alázott meg (viszont mindig felhívja a figyelmem a hibára és a megoldásra is, sztem ez is nagyon fontos). Szerintem ennek köszönhető, hogy egyre jobban megy és nem fokozódik a félelmem. Örülök, hogy ilyen oktatót kaptam, én is nagyon sok rosszat hallottam már róluk. Ismerősnek a tanárbácsija pl rendszeresen postára járt 20-30 percekre, mindig késett, de mivel csúszásban volt, az órát előbb befejezte, telefonált, papírokat rendezgetett, miközben a tanulók vezettek, aztán kiabált, mikor valamit elrontottak stb. Isteni szerencse, hogy sosem történt baleset abból, hogy sokszor egyáltalán nem figyelt a tanulókra. Biztos nem elhanyagolható, hogy átlagban 60 órát vettek nála a diákok, míg az enyémnél 35-40-et.

Nekem jófej volt, viccelődött. Nem órdibált, hiszen meg kell tanulni, nagyon segítőkész volt. Volt egy hibám, amit gyakran elkövettem, gyakran felhozta. Szerintem jobb volt, hogy vidámak voltak az órák. Így nem izgultam, hogy elrontok valamit.

Jófej volt, lehetett vele beszélgetni is, persze volt pár primitív (rasszista és szexista) megjegyzése óra közben, de alapvetően normális volt, elmagyarázott mindent, biztatott, ha nem ment valami.

Sosem kiabált velem, általában csak mondta mit csináljak, merre menjek meg szólt, ha valamit rosszul csináltam. Viszont nem volt túl türelmes és ha párszor elkövettem ugyanazt az oktatás során, akkor sokszor jött azzal, hogy miért nem figyelek, ő nem papagáj stb. Pedig nyilván nem arról volt szó, hogy nem fogtam fel, amit mondott, egyszerűen csak eleinte nehézséget okozott egyszerre 10 felé figyelni és így előfordult, hogy kicsit későn váltottam vagy nem néztem elég gyakran a tükörbe. Úgy emlékszem ezek voltak a leggyakoribb hibáim. Nekem nem esett túl jól, de legalább nem ordibált. Ami viszont tényleg zavart, hogy miután megbuktam a vizsgán, utána közölte, hogy ja hát ő sejtette, hogy nem fog menni. De akkor mégis miért nem szólt előtte, miért engedett el így? Ezt 2-szer is eljátszotta. Majd az utolsó vizsga után közölte, hogy nekem ehhez nincs érzékem és sose fogok tudni jól vezetni. Igazán motiváló volt.

Az én oktatóm nagyon türelmes volt, egyszer sem emelte fel a hangját. Ha hibáztam átbeszéltük, és nem volt téma többé. Viszont nagyon gyakran megdícsért, ha valamit jól csináltam, ha észre is vettem, akkor különösen. Amit nagyon szerettem, hogy hagyott próbálkozni, például a parkolásnál, nem ragaszkodott ahhoz, hogy úgy csináljam ahogy ő mondja, hagyta, hogy megtapasztaljam milyen rossz sebességben menni, milyen lejtőn visszagurulni, satuféket nyomni, ilyenek :) Ha kértem, hogy valamit vegyünk át, mindig készséges volt.

A második órán már kivitt forgalomba. Viccelődött, beszélgettünk sokat, azt gondoltam először, hogy csak meg akar tanítani több dologra összpontosítani, de csak szimplán cserfes volt. Előfordult, hogy dupla órát vezettem, szóval az egész délelőttöt együtt töltöttük. Volt, hogy valami nagyon távoli úticélt határozott meg, mondván, hogy dolga van ott, és olyankor egész úton azt hallgattam, hogy taposs a gázra, előzd meg, mert nem érünk vissza időben, úgyhogy szinte repültünk. Fontos volt számára az etikett, mikor engedjünk magunk elé valakit és hogy pofátlankodjunk be mások elé elegánsan, mi az, amit nem kell eltűrni és lehet dudálni, anyázni... :D Titkos, nem éppen bizalomgerjesztő helyeken tankoltunk, és lepukkant piacokon lavíroztunk, máskor meg gyönyörű hegyvidéki környezetben csodáltuk a tájat. Szűkös csarnokokban parkoltunk. Nem is tudtam, hogy milyen útvonalak vannak a vizsgán, a közvetlenül előtte levezetett órán mondta, hogy akkor most figyelj, mert lehet, hogy erre megyünk majd. A vizsga halál unalmas volt a korábbi túráinkhoz képest, ő is, a vb is és én is majdnem elaludtunk.

Teljesen jó volt, mondta csak az irányokat, mentünk kávézni, motort nézni neki meg ilyenek