Van olyan 25 év feletti, aki nem csinálta még meg a jogsiját? Mi volt ennek az oka?
Hogy őszinte legyek, mindig is szerettem volna egy jogsit, de tizenévesen nem támogattak benne a szüleim, egyetem alatt meg nem ez volt a legnagyobb problémám budapestiként. Most már lassan 2 éve csinálom a jogsit, kisebb nagyobb kihagyásokkal, sajnos több időt vesz igénybe, mint egy 17 évesnek. De van aki pl. sosem akart csinálni, és akár 30 év felett sem akarja megcsinálni? Mi ennek ax oka?
Férfiak és nők véleményére is kíváncsi vagyok.
"de már arra sem emlékszik, hogy kell elindulni. Ez nagyjából olyan mint egy nyelvvizsga használható nyelvtudás nélkül: valóban bizonytványként szolgál, de ha nem tudsz vezetni"
3-as vagyok ismét. Ez azért durva és elég szélsőséges eset. Mikor 17 évesen a jogosítványt megcsináltam, nem teher volt számomra és nem muszájból csináltam, hanem mert érdekelt. A Kreszt nem felejtettem el, mert gyalog, tömegközlekedéssel, biciklivel így is napi szinten jártam a várost. A műszaki dolgok meg kifejezettem érdekeltek akkor is. Ezért is lettem később aztán mérnök. De annak, hogy gimnazistaként a megspórolt pénzemen vegyek egy 200e-s "félroncs" öreg autót, ami a kert végében vagy az tcám áll, csak azért hogy legyen, nem igazán láttam értelmét. Később az egyetemi ösztöndíjam is kevés lett volna egy autó fenntartására. Meg megyeszékhelyen, később Pesten belül felesleges is lett volna. Munkát a tanulmányaim alatt esélytelen lett volna vállalnom, mert nagyon sok volt a gyakorlati óra. Simán volt hogy reggel 8-tól, este 7-8-ig egyetemen voltam. Hétvégente hazajárni jó lett volna egy autó, de az üzemanyagot nem tudtam volna kifizetni, a vonatjegyet diákkedvezménnyel még csak-csak. Csak azért dolgozni, hogy elmondhassam, van egy autóm, ami nem is létszükséglet, értelmét sem láttam volna. A szüleim támogatták a a tanulmányaimat, lakhatásomat, stb, ami nagyon nagy segítség volt, nem lett volna képem még az autóm fenntartási költségeit is tőlük tarhálni. Így autóm is csak akkor lett, mire teljesen a saját lábamra tudtam állni, volt saját keresetem, lakásom, stb és szükségem is lett rá.
A # 9-essel teljesen egyetértek. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki, aki végigjárta a képzést, sikeres vizsgát tett, teljesen elfelejt vezetni. És mikor újra autóba ül, úgy érzi mintha akkor ülne először a volánnál, lövése nincs a szabályokról, hogy működik egy autó, stb. Bár a fene tudja, nem vagyunk egyformák... aki tényleg csak egy szükséges nyűgként élte meg hogy neki jogosítványt kellett szereznie és abszolút nem is érdekelte a téma, csak szülői, társadalmi, egyéb nyomásra végezte el a képzést, annál lehet... de szerintem nem általános.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!