30as férfiak, nők, nektek is nehezen megy az ismerkedés?

Kb sehol sem megy. Be kell làtni hogy aki ennyi idősen egyedül maradt nagyrészével valami gond van. A nagyàtlag hàzas és gyereketvàr. Talán egy pàr év múlva lehet szingli elvàlz anyukàkat hajkuràszni 😀

Külsődtől-Belsődtől-Foglalkozásodtól függ az egész.

Nem, igaz én járok emberek közé, és az is igaz, hogy sosem éltem álomvilágban, várva fehér lovas hercegre.

Próbálkoztam neten is, élőben is, volt, akivel ismerősök ismertettek össze, de semmi. Türelmes és normális voltam, de hiába. Belefáradtam abba, hogy mindig csak én tartsam tiszteletben mások érzéseit, igényeit, érdekeit, de az enyémeket senki. Tartsam tiszteletben, hogy neki kevés az ideje, hogy szociális fóbiája van, hogy nem tudja, hogyan reagáljon a bókjaimra stb., de ha én szerettem volna valamit, akkor az már nem működött. Nekem erre nincs szükségem, az én időmet és energiámat ne rabolja senki, inkább maradok egyedül, senkinek a szeszélyeit nem vagyok hajlandó eltűrni. Nem vagyok hajlandó többé megérteni és elfogadni, hogy a másiknak fóbiái vannak, hogy nem tud legalább 2-3 naponta pár sort írni, hogy mindig csak ígérgeti a találkozást stb., csak a saját érdekeimet fogom nézni.

A mai ember nem normális.

A kérdéshez meg annyit, hogy régen nyitottabbak voltak az emberek jóval ebben az országban, ez online is érződött. Manapság meg az online teret is ellepte a salak, önzés, kihasználás, átverés és hitegetés, meg hát a ghosting térnyerése is baromira leölte a bizalmat. Régen ment az új emberek netről behozása, manapság már kifejezetten ritka, és idegölő lett ez is. Sokkal inkább úgy látom, hogy mindenki a régi közege felé húz és azon túl teljesen zárt, és hát valahol meg is értem már. Nem jó irány, de ami a világban és országban történt változás, az pontosan ide is vezet.